Beton a peronon

Vendula képe

Árnyékom a betonba égett,
hogy miért? mi végett?
Mert magam lenyomata lettem,
ahogy a nap sütött felettem...

Gondolataim a síneken táncoltak
és szellő gyűrt égi ráncokat...
A betonon fáradt barázdák.
Sarokban postával teli zsák,
várta a postakocsi szerelvényt
a masinisztát, ó szegényt
nem várja hű asszony otthon,
áll negyven éve, ugyanezen poszton.

Árnyékom a betonba égett...
Sárga falakon menetrend, tépett
s én otthagyva sínt, masinisztát, zsákokat,
nézve az integető párokat, lépdelek haza.
Koppan léptem a betonon, csak
égett jel vagyok a peronon, végleg...

(2010. nyara)

10 egyedi megtekintés
6 tag jelölte kedvencnek

Új hozzászólás

Ez nálam 11pont! Magamba szívtam, ahogy kell! :) Nagyon-nagyon jó vers!

Nagyon jó vers, lehet túlgondolom, de a múltban hagyott lenyomatod jelenik meg ebben a versben, illetve erről énekelsz... szuper vers, szív, gratuláció jár érte! :)
Örülök, hogy rátaláltál, engem is főleg az első versszak fogott meg, az zseniális.

Igen, a múltunk lenyomatait hagyjuk mindenütt. A verseinkben is sokszor.
Szupernek nem szuper, de én is megörültem, hogy megtaláltam a papírkupacok között.

Köszönöm, hogy írtál hozzá, és nagyon kedves a "rajongásod" de te is tudsz így írni, sőt jobban! :)

Nekem nem lóg ki a "végett". A masiniszta talán "forgalmista" lehetett ha ő indította a vonatot. Jó vers Vendula. Főleg az első első versszak tetszik. :-))

Az első versszak után megtorpantam... írjam tovább, vagy ennyi? Hát továbbírtam.
Igen az a pasi indította a vonatokat. Lepusztult kis figura volt.
Köszi, hogy itt jártál!

Sajnos a "végett" használata ebben a szövegkörnyezetben nyelvtani hiba, mert nem abból a célból égett bele a betonba az árnyéka, hogy önmaga lenyomata legyen. Ráadásul már ott a "miért", ami pont elég, a "végett" már csak töltelék, rím. Nem azért írtam, mert szerintem nem hangzik jól, vagy ilyesmi. Lehet, hogy rosszul értelmeztem. De talán lehetne helyettesíteni a kérdést.

Nekem minden vasúti dolgozó masiniszta! :D :D ez amolyan gyermeki áthallás? talán. :)
"végett" jaja, értelek, valóban kissé hülyén hangzik. :) Ha netán eszembe jut oda valami jobban illő, tuti, hogy javítom. :)

Igen, valahogy illetve pont így gondoltam a középső szakaszt... amolyan nézelődöm-elmélkedem dolog akar lenni. :)

Köszönöm az értő olvasást.:)
A szívedet meg elteszem, őrzöm.

Hölgyeim! Önöknek igazuk van. Jobban illik oda a masiniszta. Csak pontosítani szerettem volna amiatt a tény miatt, hogy a masiniszta folyton mozgásban van az ő mozdonyával, míg a forgalmista ott toporog a peronon.

Kedves Vendula!

Már a cím kíváncsivá tett, nagyon jó hangzása van. :)
A versed hangulata nagyon átérezhető, legalábbis számomra.
Szerintem a masiniszta nem lóg ki, jól hangzik, de lehet, hogy azért gondolom így, mert én is nőből vagyok. :) Nekem nagyon átjön, ahogy beleszőtted az ő sorsát is a gondolatmenetedbe. Engem is mindig elgondolkodtat, amikor csak úgy nézem az embereket. Vajon honnan jön, hova megy, ki várja haza...?

,,Árnyékom a betonba égett,
hogy miért? mi végett?
Mert magam lenyomata lettem,
ahogy a nap sütött felettem..."
Nagyon tetszik ez a kép, amivel indítasz! :) Viszont a "végett" a célhatározó névutója. :( Jó rím, de szerintem nem éri meg, és szerintem te is belátod, csak nem gondoltad át. :) Biztos vagyok benne, hogy nem fog gondot okozni. :)

Nagyon jó, ahogy a középső versszakban kibontakozik a gondolat, ahogy elkalandozol, és aztán az utolsó versszakban ezzel a keretszerűséggel visszatérsz, feleszmélsz a merengésedből, mert éget a nap, és ki tudja, mióta ülsz már ott... :) Ott hagyod az integető párokat, a boldogtalan masiniszta emlékét, a sárga falakat, de egy részed mégis ott marad... Jaj, nagyon tetszik ez a versed! :)
Egy kis nyarat csempésztél ide a februárba. :)
Szívet adok érte.

Kedves Vendula!
Szívesen olvastam, de rád nem jellemzően kissé depis hangulata van.
Szeretettel: Zsuzsó

Ó, nem depis ez, csak gondolkodó. :)
Igaz, nem ez a filozofálgatás jellemző rám, de olykor ilyen is vagyok.

Köszönöm a figyelmedet! :)

Merengő gondolatok, amelyeket a mozgásoddal (távozás) hozol összhangba. Ez a merengés egy realisztikus leírással párosul. Láthatóvá tetted a helyet. Leginkább egy kisváros peronjára emlékeztet a versed. Én megtaláltam benne minden kedvemre valót. Egyenes szöveg.

A masiniszta problémáját viszont nem értem. Belekeveredtek a Te gondolataidba, pedig ott csak Te vagy. ..., és jelenesetben nekem inkább egy forgalmista ugrott be, mint a mozdonyvezető. Ha valamit félreértettem, akkor kérlek segíts!

Szeretettel

Zoli

Helyszín : agárdi vasútállomás. Időpont : 2010 nyár. :)

Ott ültem a padon, csak úgy időtöltés gyanánt, és gondolkodtam, nézelődtem. Néztem a síneket, az eget, de leginkább az árnyékom komor feketeségét.
Aztán minden mást, ami a középső versszakban van... hát lehet hogy a fószer nem masiniszta, de nekem ez ugrott be akkor az egyenruhájáról. Ahogy néztem a megtört, kissé ápolatlan embert, arra gondoltam,biztos nem várja otthon senki... így jött elkülönítve a belső gondolataimtól a kívül eső dolgok említése. :)
Aztán újra az árnyékomat figyeltem, arra gondoltam, mókás lenne, ha minden ember árnyéka, örök nyomot hagyna itt. Majd a nagy meleg, kínzóvá vált, és elindultam vissza a kis kertbe, amin anyukámék nyaralója van.

Hát, ez az élmény ihletett.

Remélem így már jobban érthető.
A masiniszta jobban hangzik, mint a forgalomirányító, no meg nőből vagyok,fogalmam sincs kit hogy neveznek a vasútnál. :D Nézzétek el nekem ezt a hiányosságot. :)

Köszi Zoli, hogy itt jártál. :)

Abszolút értettem a verset. Csak az gondolkoztatott el, hogy az elhagyott "masiniszta" az egy külső informális dolog. Egy tény, ami nem tudom, hogy miként furakodott a belső érzéseidbe. Nem zavaró, és nem zavaros, mert bele illik a leírásba, csak elgondolkodtam a dolgon.

Ha elgondolkodtat a versem az dicséret! :)