Szeptembertelen

Gotha R.M. képe

(Septimus Omnibus Keresztrejtvénye)

Végállomás irányában haladó
szaggatott gondolatmaraton
egy tömegszállító járgányon.
Gyorsaságát hangsebességgel
ordítják végig az utasok. Hol
még az adót beszedő bakter
bácsi sem jár. Pedig itt nem
a megérkezés számít hanem
maga az út egyedi élménye.

Embertelen Szeptemberben részesültem:
Jött a munka, kubikméter kilószámra.
Aki korán kel fel az..nem lel semmit,
csak egy hosszú paraméter kocsi dugót,
hol se parafa, se dugóhúzó,
se üveggyöngyjáték az ablakon.
Most már semmi más nem
marad hátra, csak diákabrakom
rejtvényében megírni az élet rejtélyeit.
Septimus Quadratum.
_ _ _ _ _ _ _

Az előtte lévő oldalon:
zsenimanóírói készséggel beruházott
mini-marxizmusokkal mézesített
cikkek sokkolták az általában
iskolában tanító kényszerelmek
viszonyát az oktató – tanítvány
idilli tané(r)v kezdeményezéséről.

Még kettőt hátra lapozva...
Városszélén szélső jobbik aszfalt
részén ugatott pár úri kutya,
és egy aszfaltcica. Ő különféle
módon nyávogta a hajnalodást,
miközben tej-fölös-legelő-kelőbb
karcolásait gyakorolta a legközelibb
inges eben. Ebben a keresztrejtvényben
hála Domine nem részsültem.
_ _ _ _ _ _ _

Horoszkóp és elhalálozások.
Már látni a jajgatásos végállomást.
Indie Raghandi mellet nem kellemes
ülve vagy állva pár stációt ragadni.
De gondoljunk a jó dolgokra.
Kopott farmerében lógatta 1 lócán
lábát az ősz, pisztolyát félfivére
felé fölényesen tartotta, majd
kezével integetett a sárguló leveleknek.
A zöldfülűek előbb utóbb mind odajutnak.
_ _ _ _ _ _ _

A nyár végrendelete:
Tanulj, dolgozz, aludj, egyél,
(és ezt akárhogyan cserélgetheted)
de az élet-kereszt-rejtvényt ne
felejtsd ki zsebedből.
Mert számodra
a hónapvégi számla
simogatja bársonyos tárcád,
hol Péntek a messiás és Hétfő
a public enemy numner one.
Itt a hétvége egy Kafka regény,
1 érthetetlen szereplővel beruházott önkény,
melynek az elérhetetlen abszurd szabadság
immár csak távcsővel látható délibáb.

92 egyedi megtekintés
2 tag jelölte kedvencnek

Új hozzászólás

Ja olvasni nem árt: :)
Nekem is sokat kell még.
Akkor próbálkozzunk....

Jól fejtetted meg eme keresztrejtjelek tömkelegét :)
Én is így vagyok.Tulajdonképpen mindig prózát akartam írni ( tele is van vele pár koffer) de azok annyira nem sikerülnek ,hogy jó helyen vannak ott . Ezért néha megpróbálkozok versfélékkel. ( azok se sikerülnek..mindig nézegetem na ez most miért is ilyen? Aztán vállat vonok )
A veresedben az a legjobb ,hogy reális (szürr) de olvasható és mikor olvasom ezt nem is érzem inkább a játszadozás a szavakban ami átjön amit az ember menet közben megfejt mert ugyan rejtvény is de jól fejthető. Így jó ahogy van
Szinte kedvet kapok ilyesmit írni de inkább meghagyom neked.
Mindenki csinálja az amit tud.
Én spec. megyek és csinálok mézes teát ha el nem b.szom

Nagyon örülök ezeknek a szavaknak Artur, mert felolvastam pár ilyen prózaverset egy irodalmi körön és azt mondták hogy akkor tegyem félre, Természetesen nem ezt tettem, de nem is ragadok le egy bizonyos stílusnál.

Vannak ezek a szójátékos valamik és akkor előfordulnak a komolyabb egzisztenciális kérdéseken merengő alkotások. Prózával én is próbálkoztam és sok mindent szeretnék elmesélni, de valahogy még nem tartok ott hogy összeálljon a kép. Úgy érzem hogy még várnom kell, sokat olvasnom kell :)

Szerintem próbálkozz mindennel ami eszedbe jut, nem számít hogy mások hogy nézik.
Valaki azt mondta nekem hogy az írói szakmát ki lehet tanulni, sokat kell olvasni, minél ízesebben.
A költészet meg csak úgy jön magától, a vershez kell egy bizonyos érzés, egy hangulat egy gondolatszikra. Mondjuk ha több időm lenne biztos vagyok benne, hogy nekiállnék történeteket fabrikálni.

Jó teázást, és most pont kávézok:)

No nekem úgy ahogy van, olyan szürrealista a vers-prózád, de simán tudtalak követni.
GRT és szív...:)
Üdv. Rézi.

Köszönöm Rézi =)

Én azért szívesen olvasnék tőled valami prózai "agymenést" is. Nem akarok sorról sorra elemezni, mert az megölné az összhatást, egyszerűen csak itt-ott kicsit soknak éreztem. De mindig szívesen olvasok tőled, mert egyedi a gondolkodásmódod és a világ, amit megmutatsz.

Itt van ni, (http://gorbekor.hu/%C3%ADr%C3%A1...) viszont nem tudom hogy mennyire próza, de ezt majd te fogod eldönteni. Kíváncsi vagyok a véleményedre :)

Ami az illeti, nemrég mondták nekem páran hogy nagyon jól tudok mesélni és hogy a próza közelebb áll hozzám, pedig én még egy normális prózát sem írtam. Nos azt viszont nagyon tudom értékelni hogy egy prózával már jártas (az te vagy, ha hiszed vagy nem) alkotótárs értékelni tudja ezt az agymenést.
Köszönet a szép szavakért, de ha valami nem tetszett benne bátran elmondhatod, mert nem fogok sírva panasz-ólba menekülni :P

Azt hiszem nagyon hatni akarok az utóbbi időben (ez nem szándékos), és ezt valahogy el kel engednem, hadd jöjjön minden érzés, kép, lelkiállapot ami épp bennem születik.
Szóval köszönöm a kedves szavakat, remélhetőleg komolyabb dolgokat is hozok majd :)

Baráti üdvözlégy

Milán

Ott voltam én is azon a tömegszállító járgányon végig, láttam az arcokat, a sorsokat, elképesztően közel tudsz hozni világokat. Nem minden sor, nem minden kép, nem minden megoldás tetszett, összességében mégis: megint nagy hatással voltál rám, köszönöm.

Nekem nagyon tetszett. Szójátékos, kesernyés. A végén :"Itt a hétvége egy Kafka regény" - de jóó sor.
Szeretettel ölellek: Dana

Köszönöm a hozzászólást és az őlelést is. Azt hiszem nagy irodalmi értéke nincs ennek a prózaversnek de mindenképp örülök annak hogy benéztél hozzám :)
Barátsággal, Milán