megrajzolt

danaiz képe

a zsebemben vagyunk,
egymásnak háttal,
elveszett dolgaink
labirintusában,
két jól megrajzolt magány.
közöttünk mozdulatlan
félcenti távolság,
ahogy haladunk valahová
elnagyolt alakban,
egy szem neked, s nekem,
pillantástalan folt,
arcunk közepéről
lesünk át a közös ablakon.
minden ki nem mondott
zárójelbe tett, a szánk
két görbület,
alatta csak törzs,
rég lejártuk a lábunk,
a messziség érintéstelen,
és örökké egymásra várunk
egy rózsaszín, autó alakú cetliben.

25 egyedi megtekintés
2 tag jelölte kedvencnek

Új hozzászólás

Igazad van, a cím nem jó. Lehet, hogy elég lenne annyi, hogy megrajzolt. Még gondolkodom. Köszönöm, hogy jöttél. :) Ölellek: Dana

nekem tetszene:)

Javítva! :)

Kedves Dana!
És a rajzok életre kelnek, rajzol hát... olyat, amire szívedből vágysz!
Üdvözletem!

Rajzolok, bár sosem vagyok elégedett a rajzaimmal. :) Köszönöm és ölellek szeretettel: Dana

Ha lehet..ma még jobban átérzem..
õlellek kedves

Én is szeretettel ölellek, kedves.

Danaiz, nagyon szép vers, igaz, hogy a magányról szól, de olyan jól meg tudtad írni! A hozzászólásokban is tetszett, hogy nincs semmi baj, csak ez a vacak kis élet. :( Azt hiszem, nekem is azzal van bajom, ezért is értem meg. Okot kívánok neked vidámabb versekre is! Ági

Köszönöm szépen, Ági! Mindig jól értesz engem. Ölellek: Dana

Kedves Dana!

A versed olvasása jó érzéssel töltött el, mint mindig. Főleg a lezárás tetszik nagyon.
Kíváncsi lennék, milyen lenne, ha nem mondanád ki ezt a - nem véletlenül - sokszor használt szót, hanem szorosan körülírnád:)
Bár a "jól megrajzolt magány" kifejezés tetszik.
Jó volt látni titeket!

Brigi

Szerintem jól van így... mármint a magány sokszínű árnyalata, mely rétegszerűen felhámozódik (az olvasóban is) Olyan erőteljes ez a versed, olvastam az előző verseid is de szerintem ez az egyik legjobb, nemcsak a képek miatt hanem maga az érzés sikeres kivitelezése miatt is. A magány egy életérzet, mindnyájunkban benne van, el lehet ereszteni, fokozni, magunkba tartani, Hát kedves Dana csak annyit mondhatok, LE A KALAPPAL:D

Barátsággal
Milán

Fura ez az írás, mert nem gondoltam valami erősnek ezt a versemet. Azért örülök, hogy ennyire tetszett. Ölellek: Dana

Minden sorából érezni a magány érzését... baj van?

Ó, nincs különösebb, vsak ez a vacak kis életünk. :) Köszönöm az olvasást. Szeretettel ölellek: Dana