Szerelmes vers...

barnaby jones képe

Mint cselló teste, formázza csípőd.
Lágy cipók...meleg, s a víz- gyöngy remeg,
(kéjes kegyelem) végigszánkázik gerinceden
Ujjbegyeden elhal, ahogy elsimítod hajad.
Átszűrt aranyban ragyog a nap.
Pelyhes kiscsibék finom pihéid sziluettje...
Siklik test a testen, sohasem ragad...
Szemedben torzul a mámor, valahol messze jársz.
Az őskín-élvezetben,reszketve rebbensz,
ernyed a tested. Csillapodnak fáradt amplitúdók.
Vér nyugszik, hűl lázas heve, izzik még a vulkán
fülzúgásnyi a csend,csillapul a légzés,csak sóhaj.
Magja hull a teremtő ösztön-vágynak...
Szenteltessék meg a bűn neve, (paplanok közt a kísértés)
és legyen áldott emléke az ágynak!

22 egyedi megtekintés

Új hozzászólás