Madaraim...

barnaby jones képe

Csipogjatok ékes madaraim,
lábatok bejárja éltes-rögös földem!
Kiboronálja szemetek is az ősi titkot,
bölcseknek féltett köveit?
Sámáncsengettyűket szóljatok,
örömének zsongjon torkotokban!
Zöld nyelveteken sarjadjon a világ
megfejteni az új genezis ébredését.

Csilingeljetek apró madaraim,
tollatokat szél borzolja.
Áldjátok rám szárnyaitok feszülését,
a sziklaormokba vájt költőhelyeket,
Ali-Baba féltett kincseinek titkát,
a csodaszarvas inalását!
Acélmadarak süvöltő villanását,
az elmaszatolt felhők-sugárútjain.

Majd a guanókban hagyott nyomokat
kisilabizálják az égi népek,
szitakötő-szárnyú, dühödt Barbizoniak...
Az elsüllyedt városok rettenetét
bűvöljétek szememre, halljam;
-kié volt az utolsó jajkiáltás,
az elfolyó halál sóhaja?-

Bánatos madaraim! Oldjátok fel
félelmeimet, s könnyű álommal
ringassatok nászba. Csipketerítőt,
a reggeli harmat horgoljon kezemre:
"Ubi teo Gaia, ibi ego Gaia..."
Adjátok józanító ébredésnek
a fuldokló Rómát örökül,
s a szögeket, a Golgoták keresztjeiből...

34 egyedi megtekintés
1 tag jelölte kedvencnek

Új hozzászólás

Bocs, de nem nagyon értem a verset.
Gondolom, ez a nagyon hiányos történelmi tudásomnak köszönhető.
Sajnálom, hogy soha nem tudtam megjegyezni semmilyen történelmi eseményt.
(Csak a meséjüket.)
Mert ehhez most az kellene.
A második versszakig nagyonis tudom, miről van szó!
A másik két versszakot nem nagyon, bár van sejtésem.
A Golgotát is tudom, miről szól.
Milyen madarak? Turul? Vagy mi? A csipketerítót végképp nem értem.
És hát nem tudok latinul, gondolom, így írtad azt a sort,
sajnos ezért nem teljesen értem.
Azt hiszem, más is ezért nem szólt a versedhez, mert nem értették ők sem.
Ó, dehogynem értem már! Legalább hatszor olvastam el.
Ne haragudj, hogy a gondolataimat kivételesen nem törlöm.
Nem szívesen osztogatok szíveket, de most igen. Ági

Köszönöm Ági, hogy megértettél.Valóban nem könnyű a vers, de gondolom tőlem ezt már megszokhattad :)Örülök az olvasásodnak. Szeretettel üdvözöllek:B:)