Rózsák anyámnak

Artur képe

Az Úr azúrkék palástja
beakadt a rózsa ágba.
Félek rágondol anyámra.
Bosszankodva mondja:
Néne...gyere velem
varrni kéne.

Amig kenyér után járok
anyám varja a kabátot.
Rácsókol gyógyìtó csókot
...mint mikor még engem óvott.

Felhőprém szegély a szélén.
Anyám ūl egy felhő végén.
Mikor elzsibbad a lába
átlépked a napsugárra
és amikor kész a mente
bezárja a naplemente.

Nem kell már
vigyáznom rája
Szabad vagyok.
Szabad?Árva.

Szedek egy
utolsó csokrot
és kivágom a
rózsa bokrot.

2015.aug.1 . éjszaka

161 egyedi megtekintés
3 tag jelölte kedvencnek

Új hozzászólás

Köszönöm testvérem.Piszok rossz tanuló vagyok
szentigaz.. pedig az élet igyekszik nem fukarkodik a
pálcával.

Barátom..tanulok árvának lenni.
Kõszõnõm a versed,elmondom majd
anyámnak mikor utóljára találkozunk
hátha meghallja..ki tudja?

Barátom, azt hiszem te is rossz tanuló leszel.... én édesapámat vesztettem el lassan 20 éve, de nem megy ez az árvaság....mivel rokon lelkek vagyunk, én így érzem.
Fogadd őszinte részvétem barátom.

Janus

Drága barátom, nagyon megérintett a versed:

Bíbor szivárog az azúrkékre,
felleget mosdat a rózsa vére,
mely a kert végén, a horizonton,
az égbe kúszik a napkorongon.

Vacsoraidő, van még pár falat,
pazar fényeket nyel az alkonyat,
asztala körül anyámat látom,
ahogy mosogat a félhomályon.

Apró gyertyaláng, csillagfény lobban,
anyám mosolya a sárga holdban,
ágya megvetve, párnán ősz kontya,
de lassan felül, fésüli, bontja.

Haja sötétül, kúsznak a szálak,
könnyem vet véget e látomásnak,
kert végén sötét, rózsavér alvad,
anyám fiadat, de rég takartad,

lehulló szirom a rózsaágyon,
paplan egy régi, régi világon,
alatta csendben anyám szép lelke,
beleszenderült a végtelenbe.

Tintakönnyekkel:

Janus barát

Kõszõnõm Red..úgy legyen

Nyugodjék békében. Ölellek.

Az õlelés a legfontosabb...
tudom..hiányzik

Drága Artur! Fogadd részvétemet, nem tud az ember ilyenkor értelmeset mondani, mert kevés a szó, és innen csak ölelést is, csak küldeni tudok. Sokat gondolok rád. Ölellek: Dana

..és sajnos aktuális is kedves Ági.Köszõnõm

Megható, és egyúttal kedves vers is. :( Üdvözletem, Ági

Érdekes..az enyém is az.
õlellek kedves már vagy õtszõr irtam a magány versedhez de sose megy át..nem ismerem ki magam ezen a vacakon..
majd jõvõk..a birok már

Jaj, drága! Könnyes lett a szemem. Ölellek szeretettel: Dana