Mit olvasott, Kedves?

danaiz képe

Regény, novella, vers ajánlóféle lenne ez a társalgó. Nem tanulmányokra, inkább csak gondolatokra, élményekre lennék kíváncsi. ( Lehet tanulmány is. :))
Fontos a cím, szerző pontos feltüntetése.

135 egyedi megtekintés

Új hozzászólás

Dragomán György - A ​fehér király. Az elsőtől az utolsó mondatig fogva tart!

Kedves Dana!

Amit gondolok nehèz szavakba öntenem, vegyes èrzelmekkel átitatòdott lènyem zabolázatlan belül. Sok könyvet olvastam règebben, híres magyar költőink műveit szinte mohòn olvastam ha lehetősègem volt rá. Más íròk, költők alkotásait kísèrtem figyelemmel művèszeti portálokon. Nem tartom magam műveltnek, sem tehetsègesnek. A GothArton ès itt, valamint a Poeta portalon örömmel töltött el, hogy olvashattam mások gondolatait szabadon. Nagyon sok hasznos művèszeti ihletett kaptam az elmúlt èvek alatt. Köszönöm mindenkinek utòlag is, azt is szeretnèm megköszönni hogy lehetősèget kaptam itt. Nem èrzem teljesen azt hogy kièrdemeltem volna, látva hogy messze jobb írások jelentek meg mint az enyèm. Soha nem kèső elkezdeni az olvasást, ha esetleg tudnál nekem, mint nagyon kezdő művèszlèleknek ajánlani valamilyen olvasmányt hálás lennèk. Köszönöm előre is!

"A művèszet egy olyan alkotòi ès teremtői lètformát kölcsönöz nekünk, mely lehetősèget ad számunkra, hogy kiteljesedjünk fizikai valòságunkban. A lelki ès testi harmòniánk fejlődèsènek elèrèsèvel, csiszolásával."

Tisztelettel: Aesculapius

Csak a kedvenceim tudom ajánlani neked, innen a polcomról.
Tolsztoj: Háború és béke
Dosztojevszkij: A félkegyelmű
Hrabal: Levelek Áprilkának; A királynő pincére voltam
Parál: Kísértések Á-tól cettig; A képzelet kínja
Vidal: Teremtés
Móra Ferenc: Aranykoporsó
Tamási Áron: Ábel;és a novellás kötete
Agota Kristof: Trilógia
Kosztolányi minden novellája zseniális
József Attila versei; Weöres Sándor összegyűjtött művei - három kötet
Márai: Idegen emberek, A gyertyák csonkig égnek
Babits Mihály: Jónás könyve
Hámori István Péter: Képzelettánc
Biblia
...és sorolhatnám, mert én szinte minden műfajt szeretek
Asimov: Alapítvány köteteit; Tokein: Gyűrűk ura, vagy amit manapság a lányaimmal olvasunk: George R. R. Martin: A tűz és jég dala
..és biztosan van amiről megfeledkeztem, mert most nem vagyok otthon, s csak emlékezetből idéztem fel az ágyam melletti könyvespolcot. Nem tudom segítettem-e, mert mindenkinek más az ízlése. Ez ennek az oldalnak a legnagyobb előnye, ez a sokszínűség.
Szeretettel ölellek: Dana

Kedves Dana!

Köszönöm szèpen, a könyvespolcod igazi kincs. Igyekszem pòtolni amit eddig kihagytam az èletemből.

Tisztelettel: Aes

Örülök, hogy segíthettem. A neten, a MEK-ben ( Magyar Elektronikus könyvtár) rengeteg könyv van fenn. A PIM. hu , a Digitális Irodalmi Akadémia nagyon sok mai és klasszikus magyar író, költő művét tartalmazza. Érdemes ott is olvasgatni. Én szoktam.

Czabán György Kolbász: Barátom, Settenkedő - A 300 ft-ért vásárolt, 2005-ös kiadású rendhagyó interjúkötetet olvasom most, és élvezem. Két jó fej ismerősöm (gy.k. Bakács Tibor a másik) beszélget, akikre felnézek. A legjobb műsorokat tán ők csinálják a Tilos Rádióban. Honthy és Hanna - a jóérzésű magyarok műsora a Tilos rádióban és Haza és Haladás rádióműsor, nem gumicsont.
http://bookline.hu/product/home!...

Éppen Kavafisz verseit olvasom.
Egy kis ízelítő:

"E sötét szobákban, ahol lélekszakadva,
napjaim terhét hurcolom, forgolódva erre-arra,
ablakot keresek. - Mintha csak egy ablak,
mely kinyílik, a megváltással volna teljes.
De ablakok sehol sincsenek, vagy csak én
nem lelek egyet se. De jobb is így. A fény
ha gyúl, talán megint csak újabb gyötrelem lesz.
Ki tudja, milyen ismeretlen dolgokat mutathat.

(Az ablakok; Somlyó György fordítása)

De jó vers! Örülök, hogy hoztad! Én is olvasok majd tőle. Köszönöm!

Ezt a verses kötetet még 1975-ben vettem. Néha olvasgatom, mint most is. :)

Bevallom rákerestem a gugliban és örömmel látom, hogy sok verse van fenn. Ha eljutok a könyvtárba, biztos hogy keresek tőle kötetet. Bár jobb lenne megvenni. Nem szeretem a kölcsön könyvet. Szeretem, ha az enyém. :) ( Azért mindig visszaviszek minden könyvet :) )

Sziasztok!

Nem tudom merjek-e ide írni. Remélem nem zavarok, hogy így betolakodom. Na mindegy.

A lényeg, személy szerint (még) nem olvastam a könyvet, és a filmet sem láttam. Bár, már így látatlanban megmondom, hogy a könyv jobban fog tetszeni.

Szóval, lehet, hogy csak az én kitekert logikámnak köszönhető, de szerintem a címet, nem szó szerint kell itt érteni. (Jaj, de okos lettem.)
Ahogy Dana is írta, a való életben is kétszer csengett a postás. Én hasonlatot látok e között és aközött, hogy a könyvben is két olyan fordulat van, amire az ember nem számít. Legalábbis én nem tenném, mert szerintem a bűnös bűnhődjön.

Az első amikor a gyilkost felmentik, mert nem várná az ember ezt a fordulatot, hisz' elvileg a bűnösnek bűnhődnie kell. Mondom elvileg. A második pedig az, hogy épp túltenné magát az ember ezen, megbarátkozna a gondolattal, és tényleg várná a happy end-et, de nem az következik. Hanem veszekedések, zsarolás. És megint itt jön képbe a kettes szám.

Ezt gondolom, az alapján, hogy nem olvastam, csak DnB írta le, hogy miről szól.

Ha könyvet lehet ajánlani, én Erdős Reené- Santeera Bíboros című regényére tenném le a voksot. A második részét még nem olvastam, de meg van az is. Ennek a címe: Lavinia Tarsin Házassága.

Az első részben elég kevés a kimondott cselekmény, inkább a gondolatok, érzések vannak előtérbe helyezve. Szóval aki egy jó kis izgalmas kalandregényt szeretne olvasni, annak nem ajánlom.

Kedves Bizsu!

Elég jól következtetsz. Lehet, hogy igazad van. Örülök, hogy a hevenyészett kis ismertetőm ilyen hatásos volt, hogy esetlegesen nyerő következtetést tudtál levonni belőle.

Üdv!
DnB

Ui.:
Erdőst azt hiszem, hogy méltán vehetné be az "Elsüllyedt szerzők" című sorozatába a MaNcs. Lásd pl.:
2009, 22. rész: Aszlányi Károly
http://magyarnarancs.hu/konyv/el...
Vagy a Szombat által is átvett Papp Károlyról szóló epizód itt, szintén még 2009-ből:
http://www.szombat.org/hirek-lap...
2008., 15. rész: Szép Ernő
http://magyarnarancs.hu/konyv/el...
2006., 1. rész: Thurzó Gábor
http://m.magyarnarancs.hu/konyv/...
Interjú: Nem kanonizált kánonok
Bojtár Endre irodalomtörténész
2006/8. (02. 23.)
A közeljövőben esszésorozatot indítunk az elfelejtett, de értékes vagy érdekes magyar prózaírókról. Taglaljuk majd többek közt Abody Béla, Birkás Endre, Darvas Szilárd, Granasztói Pál, Karácsony Benő, Kádár Erzsébet, Kellér Dezső, Kellér Andor, Komor András, Kolozsvári Grandpierre Emil, Laczkó Géza, Pap Károly, Örley István, Szabó István, Szász Imre, Szobotka Tibor, Tabi László, Zsolt Béla munkásságát. Beszélgetésünk ennek bevezetője.

és az legutolsó:
2014., 40. rész: Veres Péter
http://magyarnarancs.hu/konyv/a-...

Sziasztok!

Bocsánat, az előbb elütöttem az író nevét, helyesen: Erdős Renée.

Weöres, Psychéjét olvasom. Hajnalban Ady, Új versek kötetét vettem elő. Vág Bernadett: Kibeszélem az uram novellás kötetét lapozgatom pihentetőül. Kedves kis történetek vannak benne. Ironikus, mosolygós mindegyik. Szóval pihentet. :)

Ha kimondom, fantasy, sok felnőtt elhúzza a száját, nyilván Edwardra és a csillámvámpírokra asszociálnak (bár szerintem ha filmben nem is volt túl jó, azért Meyer írni igen is tud, arról nem tehet, hogy olcsó költségvetésű rettenetet készítettek belőle - bocsánat az Alkonyat-fanoknak! -). Nos, én mégis figyelmetekbe ajánlanám George R. R. Martintól a Tűz és Jég Dalát.
Először sorozatként találkoztam vele, az HBO-n futott nem rég a harmadik évad, Trónok harca néven. Mind a képernyőn, mind könyv formájában rabul ejtő, bár azt hiszem, elolvasni könnyebb volt úgy, hogy konkrét arcokat társíthattam a személyekhez, mert rengeteg név van benne, az általam olvasott negyedik rész végén 80 oldalon taglalva vannak a királyok és udvartartásaik, amiben részletesen elmagyarázzák ugyan, ki kicsoda, de arcok nélkül a többség csak egy név.
Maga a történet rabul ejtő, bár én a harmadik kötettel kezdtem, mert annak csak a fele volt a harmadik évad, és olyan vége volt a sorozatnak, hogy én képtelen voltam még egy évet várni a folytatásra. :)
Martin remekül ír, a példaképemmé vált, a történet nagyszerű, a szereplői hitelesek és sosem vesztik el az identitásukat. A helyszín egy fiktív kontinens, Westeros, a cselekmény pedig számos helyen, pl. Királyvárban, Deresben, Wes Dothrakban, Quarth-ban, Pyke-on játszódik, könyve válogatja. Martin, aki egyébként dolgozott hollywood-i forgatókönyvíróként is, roppant ügyes megoldással állította össze a köteteket, mindegyik könyvben különböző szereplők szemszögéből ismerjük meg a történetet. Rengeteg fejezetből áll a könyv, mindegyik elején feltűntetve, kiről olvashatunk a következő oldalakon. Hogy pár kedvencemet reklámozhassam: pl. a Sárkányok Anyja, Viharban Született Daenerys Targaryen; Deres ura,Eddard 'Ned' Stark; fattyú fia, Havas Jon; Tyrion Lannister, az Ördögfióka; és fivére, Jamie Lannister, a Királyölő.
A Tűz és Jég Dalában mindent megtalálunk: izgalmakat, szerelmet, vérfertőzést, őrületet, sírig tartó hűséget, becstelenséget, bár tény, hogy vérből és erotikus jelenetekből néha talán többet is. :D

Az eddig megjelent kötetek a következők:
Trónok harca
Királyok csatája
Kardok vihara
Varjak lakomája
Sárkányok tánca - ez utóbbi most is rám vár, de már nem váratom sokáig. :)

Összességében imádom a történetet, letehetetlen.
Kicsit szomorú vagyok, amiért az Alexandra adta ki, így esély sincs Ulpius-házas akcióban beszerezni, pedig vonzó lenne a 2+1, netán 3+1 ajánlatok keretében olcsóbban beszerezni, mert bizony 3999ft. Ugyan én törzsvásárlói kártyával kapok némi kedvezményt, de azért az akkor is több, mint 3500ft, és a mai világban az ember többnyire vagy eszik, vagy olvas :( (Bár a minap az Aldiban járva belefutottam a sorozatba, és az Aldi egy ezressel olcsóbban kínálja, szóval azt hiszem, oda fogok menni inkább.)

Ó, és majd elfelejtettem, még egy hatalmas előnye van: a terjedelme. Mert ugyan ki ne húzná a száját, hogy a nem kevés pénzéért egy 300-400 oldalas könyvet kap, és - mindt én -, 2-3 nap alatt betermeli? Itt ilyesmiről szó sincs. A Királyok csatája például 1000+-os. :)

A lányom már beszerezte mind az öt kötetet. Ki is olvasta. Azt hiszem, én következem :)

Szerb Antal: A világirodalom története akadt a kezembe. Azt olvasgatom. A fejezetek elé írt összefoglalóit szeretem a legjobban. A másik amit olvasok, Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év. 120 szonett, lelkiismeret furdalás, a gyász, hogyan lehet feldolgozni a szeretet személy elvesztését, aki 25 éven át hozzátartozott, mint kedvese, és önkezével vetett véget életének. Miért történt így - ezt kutatja lázasan. Közben sajog a hiány fájdalma, amelybe kapaszkodik is, és az emlékezet megszépít, eltorzít mindent. Szabó Lőrincről, műveiről itt sok mindent megtudhatunk: http://www.szabolorinc.hu/

Én épp Asimovra kaptam rá egy ideje. Az Alapítvány-trilógia, és folytatásai... :)
Csak ajánlani tudom. Annyira nem vagyok "történelem-fan", de nagyon jó stílusban tud beleszőni egyfajta történelmet is ebbe a sci-fi-sorozatába. Engem megfogott. :)

Kovács Sándor képe

Rosszul kezdted el... Wikiből idézet:

Én, a robot (I, Robot, novelláskötet, 1950)
Robottörténetek (The Complete Robot, novelláskötet, 1982 – az Én, a Robot kötet összes novellája mellett más történeteket is tartalmaz)
Acélbarlangok (The Caves of Steel, regény, 1953 - első magyar kiadása még Gyilkosság az űrvárosban címmel jelent meg)
A mezítelen nap (The Naked Sun, regény, 1956)
Tükörkép (Mirror Image, novella, 1972)
A Hajnal bolygó robotjai (The Robots of Dawn, regény, 1983)
Robotok és Birodalom (Robots and Empire, regény, 1985)
A csillagok, akár a por (The Stars, Like Dust, regény, 1951)
Az űr áramlatai (The Currents of Space, regény, 1952)
Kavics az égben (Pebble in the Sky, regény, 1950)
Az Alapítvány előtt (Prelude to Foundation, regény, 1988)
Előjáték az Alapítványhoz (Forward to Foundation, regény, 1993)
Alapítvány (Foundation, regény, 1942–1944)
Alapítvány és Birodalom (Foundation and Empire, regény, 1945)
Második Alapítvány (Second Foundation, regény, 1948–1950)
Az Alapítvány pereme (Foundation's Edge, regény, 1982)
Alapítvány és Föld (Foundation and Earth, regény, 1986)

Ez a megfelelő olvasási sorrend, ugyanis Asimovnál minden összefügg mindennel.

Jó, de csak ezek voltak/vannak meg. Tudom, könyvtár is létezik, sőt valószínűleg kölcsön is kérhetném egy barátomtól - neki, ha jól tudom, az összes megvan.
Egy Én, a robot c. filmet viszont láttam. Ha jól sejtem, azért lehet valami köze Asimov regényéhez.
Robotost egyet olvastam: a Kalibánt. Az benne van a Robottörténetekben?

Először a Gyilkosság a könyvvásáron c. krimit olvastam amúgy tőle. Az is tetszett. Vicces volt, ahogy megjelenítette magát benne. Bár az "alappoént" többször előtte ezzel kapcsolatban, azért nem volt vészes.

Most amúgy az Alapítvány peremének első részénél tartok... Majd talán egyszer az előzményeket is sikerül hozzáolvasnom :) Köszi, hogy összeszedted!

Olvastam az adatlapodon, hogy szereted Asimovot, te már végigolvastad, gondolom az egész felsorolt listát, vagy nem? Megvan mind?

Kovács Sándor képe

Nekem még az is megvan, amit meg sem írt.... :)

Na, vegyük sorba...

Az Én, a robot film tulajdonképpen egy katyvasz, de szerintem Asimov nem forog túl gyorsan miatta a sírjában. Úgy értem a katyvaszt, hogy sok novellából gyúrták össze.

Ha jól adaptált Asimov novellát akarsz látni, arra ott van a Két évszázados ember. Bár a rendező a felétől erőteljesen továbbgondolta, úgy gondolom, hogy hű maradt Asimovhoz.

A Kalibán igazából nem az övé... Roger MacBride Allen a szerzője

Mindet olvastam, néhányszor...:)

:D

Értem. Csak tipp volt, az alapötletet neki gondoltam.

Talán láttam. De lehet, hoyg nem végig... Robin Williams-szel?

Jah, tényleg. De ő kezdte el elvileg, nem?

:)

Most vettem rá magam a Goriot apóra, mert eddig még nem volt szerencsém hozzá, meg kedvem sem, de most hirtelen úgy éreztem, el akarom olvasni, felénél járok, tetszik, de fura, mert ismertem a történetet és a karaktereket, és teljesen máshogyan képzeltem el őket.

Valamiért képtelen vagyok Balzacot olvasni. A Goriot apó az egyetlen, amit sikerült elolvasni tőle. Az egyetlen kötelező, amit azért kellett elolvasnom, mert kötelező. Nem szerettem. Kellene egy pszichológus, hogy megfejtsem miért. :)

Puskin Anyeginjét olvastam. Megkívántam, mert valamelyik éjjel ment valamelyik csatornán.
Előtte Weöres Sándortól a Bolond Istókot. Hogy prózaköltemény-e vagy sem én nem tudom megítélni. De csodálatos, "egymásba nyíló varázslatos terek, a lélekkelrendelkező, szüntelenül változó dolgok játszák benne a főszerepet.” ( Szepesi Attila)

Csehov Párbaját fejeztem most be, nagyon jó kis történet (már annak, aki szereti és tudja mit várjon Csehovtól).

Viszont az jutott eszembe: van az irodalomnak női felesleges embere?

Ezt most nem értem.

Utánanéztem. Leesett. Már értem. Előkotrom, elolvasom és jövök.

Kérhetek megfejtést? Bocs!

Kötetünk két Csehov-elbeszélést tartalmaz. A párbaj (1891) az orosz irodalomban Turgenyev óta ismert két életvitel, életeszmény összeütközésének története: Lajevszkij, az enervált, cselekvésre képtelen „fölösleges ember” és von Koren, az aktív, materialista tudós vitájából majd párbajából megszületik Lajevszkij felismerése: a menekülés az elrontott helyzetekből nem azonos a megváltással, s amikor ráébred arra az emberi felelősségre is, amivel élettársának, az elcsábított és megunt Nagyezsda Fjodorovnának tartozik, el tudja végre fogadni saját életét, s változtatni, alakítani is képes rajta. (http://moly.hu/konyvek/anton-pav...)

Nem találtam meg a könyvet ( se az itthoni, sem anyósom, sem anyám könyvei között.) Marad a könyvtár, majd kikölcsönzöm, és ha kiolvastam jövök.

Márai van most a kezemben... pár napja olvastam a "Válás Budán" és most a "Nővér" című könyvét olvasom. Nagyon jó mind a kettő, csak ajánlani tudom!

Márait én is szeretem. :)

Most hogy a héten itthon voltam volt időm olvasni A félkegyelműt. Kicsit tartottam tőle, egy hogy 900 oldal, kettő, hogy Dosztojevszkij, és bár a történet lehet jó, annak a mesélése nem biztos, hogy könnyed délutáni olvasmány lesz.
Most már túl vagyok a felén, és már most zseniálisnak tartom. Egyszerűen hihetetlen munka ami hihetetlen szociális érzékenységről tanúskodik. Dosztojevszkij szomorú is volt, amiért korában ez az írása gyakorlatilag visszhangtalan maradt. Csak ajánlani tudom.

Tőle a Bűn és bűnhődést olvastam (Lovasi András "ajánlására"):
Kispál és a Borz: Meghatás

Mondok valamit: meg akarlak hatni,
Gondold, hogy nőd van, megy a szex is, meg masni
Fogja a szívetek egy csokorba össze,
De zord külső körülmények úgy játszanak közre,
Hogy elvesztitek szem elől egymást egy ideig,
És másra fanyalodtok. \'Felőlem vihetik\'
Mondod megbántva a nődre, s legyintesz,
S egy könnyű nőcskét a full extrádhoz intesz.
Irány a vad kaland, mi szenvedést feledtet,
Aktust akció vagy egy új aktus követhet.

S Kharon vizébe, mint lakmuszpapírt dobod
Be magad, mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovot.

http://www.zeneszoveg.hu/dalszov...

http://www.youtube.com/watch?v=q...

http://www.youtube.com/watch?v=m...
Nem jó felvétel, de ezen ott voltam: 1999. március 22., Budapest, Trafó (Tökéletes Helyettes II. - Gyógyshow)

...tegnap végeztem a Száll a kakukk fészkére-vel (?? fogalmam sincs, hogyan kéne toldalékot csapni hozzá). Aztán most betegszabin voltam a hét második felében, és meg akartam nézni a Szerelem a kolera idejént. Mert rájöttem, hogy alig nézek kultuszfilmeket. A kolera nem jött be (vagyis nem néztem meg, valahogy nem akartam halált látni), helyette megnéztem a Piafot. (Na, abban kevesebb is a halál, gondolom én, de eléggé kicsavart az is. Mármint engem. Nem a film volt kicsavart.)
Aztán úgy voltam vele, tegnap délelőtt, (miután végeztem a kakukkal) hogy mi lenne, ha egy kultuszfilm könyvét olvasnám el. Nem, nem a kolerát (ha jól tudom nincs is meg itthon senkinek), nem is a Piafot (már ha abból van könyv), hanem nekiálltam az Interjú a vámpírral-nak.
Nos... eddig nem vagyok túl jó véleményen. Az írói nyelvezet nekem olyan... elsőkönyves.
De biztassatok (vagy törjetek le végképp!); jó ez? Vagy dobjam félre?

Gabriel García Márqueztől ezt és a Száz év magányt olvastam. Nem rosszak, szokatlan volt nekem ez a "mágikus realizmus". A Szerelemből viszont sok idézetet kiírtam anno egy kvázi naplóba.

Száll a kakukkot olvasni imádtam, filmen meg aztán lenyűgöző, Forman zseni, Christopher Lloyd (Vissza a jövőbe Brown doki) és Danny DeVito itt még elsőfilmesek, azt hiszem.

Amikor elsős gimnazista voltam (azaz kér évvel ezelőtt), csodálatos magyar tanárom volt (nevezetesen Dragomán György édesanyja), aki mindig ösztönözte az egész osztályt arra, hogy túllépjünk a tananyag keretein, valamint hogy képben legyünk a kortárs irodalomban is.
Egyik órára beszédesen jött be (ami nem volt ritka dolog), és a 'mai ifjúsággal' kapcsolatban valami olyat mondott, hogy mi már végig sem tudunk olvasni egy hosszabb terjedelmű könyvet, úgy felgyorsult a Világ.
Mi erre persze kontrázni kezdtünk, és ekkor köttetett egy fogadás, miszerint aki a nyár folyamán elolvassa Darvasi László Virágzabálók című regényét, azt meghívja magához egy teára.
Nem olvastam el a nyár alatt. Sőt, még ősszel sem. De aztán fellobbant bennem egy olvasási láz. Hosszúra vágytam, szövevényesre, valami igazán jóra. Elolvastam. Azóta a kedvencem.
A gimnáziumom blogjára írtam is valami könyvajánló-félét. Akit érdekel, olvassa el: http://nlgkvt.blogspot.hu/2012/0...
és a regénnyel kapcsolatban nagyon várom a véleményeket, mert eddig Tiszai tanárnőn kívül senkit nem hallottam pozitív kritikával... :)

Tévedtem, mert a Dragomán írásokat valahol máshol linkeltem be (talán egy művem alatti válaszban, vagy Arturnál hsz-ban), a jelentkezéseknél Grecsó Krisztián két kis novelláját linkeltem, amik szerintem esetleg egy készülő önéletrajzi jellegű Grecsó kötetbe íródtak. Itt megtalálod őket:
http://gorbekor.hu/jelentkez%C3%...
Tán még többet is, mint kettőt. Az tévesztett meg, hogy a publikáció mindkettőjüknél a szombati Népszabadság Hétvége mellékletének utolsó előtti oldala volt, ahol mindketten - pl. még Tóth krisztinával együtt - részei (Grecsó most is az) voltak egy vetésforgószerű tárcanovella sorozat megjelenésnek.
Az egyik Dragomán György novella címe most eszembe jutott: Nyérc
http://nol.hu/lap/hetvege/201202...
És a másik is megvan, Drót:
http://nol.hu/lap/hetvege/201201...
Szerintem zseniálisak. Még több D. Gy. itt:
http://nol.hu/kereses/?w=cikk&a=...
De pl. a http://mozgovilag.hu/ oldalon is érdemes kutakodni utána.
Ez pl. az említett barátommal (sajnos ő februárban elhunyt) közös kedvencünk volt:
http://mozgovilag.com/?p=762

Kedves DnB! Egyet értek veled: remekül ír, szörnyen olvas. :)
A holnapján megakadt a szemem a felolvasásokon, interjúkon, boldogan kattintottam rá... Aztán hagytam is inkább. :)
Köszönöm a sok belinkelt novellát, a Nyércet el is olvasom most, a többit meg majd később. :)
Szerintem vesd rá magad a Fehér királyra. Nagyon kifinomult, és lehengerlő. Én A pusztítás könyvét nem voltam még képes elolvasni. Elkezdtem, tetszett, de olyan sok ellenvéleményt hallottam, hogy letettem inkább. De amint végzek a mostani zsákmányommal (Száll a kakukk fészkére), szerintem ez lesz a következő... Vagy a kötelező... Azt (azokat) sem ártana végignyálazni. :)

Kedves cseresznyevirág_!

Köszi, olvastalak. Most vettem meg pl. a Fogságot Spirótól, 770 oldal. Hu! Meg Grecsótól a Pletykaanyut, és Bächertől a Kószálót. Antikváriumban. De a Fehér királyt is megvenném jutányosan, ha jó állapotút találnék.

Üdv DnB

Ha esetleg szeretnéd a Fehér királyt dedikálni, megoldom neked. :)

Mármint nekem? Még nincs meg a könyv.

Spirótól a Fogság nagyon jó! Legalábbis én nagyon szerettem.Észre sem vettem, hogy 770 oldal. Sajnos csak kölcsön kaptam. Nem szívesen adtam vissza! :)

Kedves cseresznyevirág_!

Dragomán remekül ír és pocsékul olvas fel. :)
A Fehér király még mindig várja, hogy elolvassam. E világsiker 28 (27?) nyelven jelent meg a magyaron kívül. Egy jelentkezésnél két fantasztikusan jó novelláját linkeltem be. Megpróbálom neked majd megkeresni. (Ha böngészel a jelentkezéseknél, talán rálelsz a hsz-ok közt.) Igazából még csak újságban, folyóiratban és neten olvastam tőle. A könyvajánlót majd megnézem. A barátom olvasta a Virágzabálókat. No meg az Ondrok gödrét Oravecz Imrétől. Tőle én mást olvastam (1972 szeptember, Egy hegy megy), jól ír ő is.
D.Gy.
http://konyvszalka.prae.hu/index...
http://legeza.oszk.hu/sendpage.p...
O.I.
http://www.irodalmijelen.hu/?q=n...

Jóféle könyvajánló! Mindenki figyelmébe ajánlom! :)

Valóban az. :)

Üdv!

A Kossuth Kiadó most kezdett egy Gárdonyi Géza sorozatot kiadni. A kötetek kéthetente jelennek meg és az újságárusoknál kaphatóak. Az első kötet Ábel és Eszter címmel két kisregényt, elbeszélést tartalmaz. A későbbi 1500 ft-os kötetenkénti ár helyett kb. 600 ft-ért vettem meg.
Tartalma:
Ábel és Eszter. Budapest: Singer és Wolfner. 1907.
Te, Berkenye! Budapest: Dante. 1928.
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C...
Meglehetősen régies - és számomra merőben szokatlan - nyelvezete van helyenként mindkét műnek. Szívbéli történetek.

A wikipédia szerint: Nyelvezete • Gárdonyi nagy jelentőséget tulajdonított a nyelv stiláris szerepének, hivatásának tekintette a magyar nyelv művelését és formálását, hagyatékában több száz oldalasra rúgnak az általa írt nyelvészeti jegyzetek. Műveiben szinte már megszállottan kerülte a nemzetközi szavak használatát és az idegen neveket is fonetikusan írta le (Aëtius helyett Aéciusz, Troyes helyett Troá stb.). Gárdonyi egyik legjellemzőbb írói védjegye nyelvezete, illetve annak sajátos kettőssége. Bár szóhasználata lakonikus, a keresetlenségig letisztult és puritán, műveit mégis egyedi kifejező- és ábrázolóerő, gyors ütemű balladai tömörség jellemzi. A természetből vett hasonlatok egyéni alkalmazásával (medveként alvó lélek, malacszínszőke leány, bodzabél kisasszony stb.) pár vonással is találó szóképeket alkotott, képes volt bonyolultabb összefüggéseket és gondolatokat is hiánytalanul megragadni egyszerű mondatok segítségével. Magyaros nyelvezetét és az abban tükröződő észjárást elsősorban ízes somogyi nyelvjárást beszélő édesanyjának köszönhette. Ugyanakkor nem tájnyelven írt, írásban is erőltetve a népnyelv hangtani sajátosságait – ahogy később Móricz vagy ő maga a Göre-levelekben –, hanem a magyar nyelvterület tájnyelvi sajátosságaiból egyfajta népies színezetű desztillátumot, sajátos gondolat- és mondatfűzést alakított ki.

Bizony tényleg érdekes a szóalkotása, nagy leleményű e téren Gárdonyi.
A Te Berkenye! pár oldalán egyenesen védőbeszédet ír (írat) a magyar nyelv védelmében, mikor az arisztokrata Fülöp (Philep) irományait ismerteti, amit a gróf három kötetben kíván megjelentetni. És főképp a német nyelvet ostorozza, rámutatva, hogy a magyar mennyivel egyszerűbb, illetve sokszínűbb.
A Te Berkenye jobban tetszett a két kisregény(?), elbeszélés(?) közül. Ábel és Eszter mai szemmel élhetetlenek voltak. Tán a kor viszonyai követelték meg ezt, nem tudom. A szerelem bizonyos művekben mindent legyőz szokványosan, itt nem. Végig csak az epekedés jut osztályrészül a két főszereplőnek évtizedeken át.
A tartalomról, ami felemásan tetszett, később tán írok még.

http://www.kossuth.hu/index.php?...

http://olvassbele.com/2012/09/07...

https://www.facebook.com/notes/k...

Megjegyzem, nem fizet a Kossuth ezért semmit nekem. :) Csak gondoltam, hátha érdekel mást is. Én nem szándékozom a többi könyvet megvenni, viszont az unokám Ábel. :) Ha ő nem is, de a lányom - az ő édesanyja - talán elolvassa.

A Gárdonyi sorozatban is tervezett Hosszúhajú veszedelem című regényt nemrég vettem meg 100 ft-ért. Minden könyv ennyibe került. Én 1000 ft-ot hagytam ott, de 11 könyvvel tértem haza, mert Déry Tibor Felelete kétkötetes, így megkaptam bónuszként. Vettem még pl. Karinthy Ferencet, Illés Endrét, két versgyűjteményt, Steinbecket és a Százegy elbeszélést három kötetben. Utóbbi magyar szerzők írásait tartalmazza az 1945 és 1975 közti időszakból Balázs Bélától Weöres Sándorig.

Gárdonyit sosem szerettem. Most vagyok túl egy száz oldalas Finnegan ébredése fordításon, nem mondom, hogy értettem ,mert hű, nem, viszont jól szórakoztam. Nabokovban vagyok megint benne, de csak este tudom olvasni, akkor meg már nehezen figyelek rá, de amint befejezem, nekiesek a Félkegyelműnek (eredetileg Kafkát akartam befejezni, de a Pert meguntam a felénél)

Egyetértek Nevetővel és nem is. Már, hogy Gárdonyit szeretem is, meg nem is. Sok regényét olvastam.
Egri csillagok; Ida regénye; Az a hatalmas harmadik; A lámpás; Az öreg tekintetes. A láthatatlan ember érdekes módon nem tartozik a kedvenceim közé. Utoljára az Isten rabjait olvastam tőle, amely sokáig, mélyen megmaradt bennem. Árpád-házi Szent Margit legendáját dolgozza fel. Nagyon tetszett.
A Félkegyelmű az egyik kedvenc könyvem. Kíváncsi vagyok a véleményedre. Talán előveszem újra...

Fentebb írtam Gárdonyiról: A Te Berkenye! pár oldalán egyenesen védőbeszédet ír (írat) a magyar nyelv védelmében, mikor az arisztokrata Fülöp (Philep) irományait ismerteti, amit a gróf három kötetben kíván megjelentetni. És főképp a német nyelvet ostorozza, rámutatva, hogy a magyar mennyivel egyszerűbb, illetve sokszínűbb.
Nos, a magyar nyelv sokszínűségét bizonyítandó idéznék tőle egy felsorolást, a sorrend nem eredeti: együgyű, hájfej, oktondi, bárgyú, balga, höbölygős, filkó, fajankó, félnadrág, mulya, totomi, liphec, rátóti, táté, lülü, zavaros.
Egyébként kedvenc nálam sem lesz, azt hiszem. Dana, az általad felsoroltakat kétséges, hogy magamévá fogom tenni. Pedig néhány regényt ismerni tőle esetleg hozzá tartozhat az általános műveltséghez, úgy mint pl. Móricztól, Jókaitól és Mikszáthtól, stb. is. És bizony még nálam is, aki azért mindig is olvasott és olvas, erős fehér foltok vannak e téren (is).

Kundera írja azt hiszem a Függönyben, hogy ajánlgatott valami cseh írót egy francia barátjának, aki nagy nehezen elolvasott egy regényt, mondta hogy nem tetszett, Kundera mondta, hogy rosszat olvasott, azok kisebb írások összefűzve amit csupán pénzért csinált és a szerző maga sem tartja számon a könyvei között, a barátja azt mondta: a cseh íródra szánt időm sajnos elfogyott.

A fejezet címe pedig: Élni rövid, olvasni hosszú.

Na ja. Milyen igaz. Bár ha már megvettem a Gárdonyi féle Hosszúhajú veszedelmet, hát el is kezdtem. Úgy néz ki, hogy jó sztorizások lesznek benne. Persze a folytatás lehet, hogy várat magára. Az Ábel és Eszter elolvastam, mert a lányomnak most adtam oda vasárnap. Ki tudja, lehet, hogy még egyszer egy Eszter nevű lány lesz a menye. :) Ábel unokám nyolc éves.

Elolvastam. És tetszett. Röviden ennyi. Az egyik kb. százoldalas epizódon (az elején vagy 5-10 oldalon) konkrétan kacagtam. Tettem a könyvbe vagy 5-6 jelzést, hogy onnan hoznék pár idézetet, tán a régi(es) kifejezésekre is. Ha időm engedi. Én csak ajánlani tudom. 1590 ft lesz, ha megjelenik a Kossuth kiadó sorozatában. Majd megírom, mikor. Ha el nem feledem.

Gárdonyitól az Isten rabjait olvastam utoljára. A többi regényét tizenévesen. Igen, úgy látszik letelt a rászánt idő. :) Sajnos mindent nem fogunk elolvasni. :) Ahhoz tényleg rövid az élet.

Kőszeg Ferenc K. történetei c. könyvét gyűröm. Bár ennek jó részét sorozatban közölte a MaNcs Egotrip rovata és akkor olvastam is, de... Ez a könyv Múltunk VÉGE c. kötet előzménye. Bár én azt olvastam hamarabb könyv formában. Életrajzi, családi vonatkozású és kortörténeti írásait, politikai portréit is tartalmazza. Sőt, annyira tetszett, hogy megrendeltem a szerző (korábbi politikus, parlamenti képviselő, jogvédő és a demokratikus ellenzék tagja a rendszerváltás előtt) összegyűjtött munkáit, publicisztikai írásait és cikkeit közlő Lehetőségek kényszere című vaskos kötetet is. Későbbre. :)

De belekezdtem Parti Nagy Lajosnak a könyvhétre megjelent és az elmúlt egy évben az ÉS-ben megjelent szatirikus műnépmesei stílusban, nagy nyelvi leleménnyel megírt rendszerkritikáit és heti aktuálpolitikai eseményekre való reagálásait ötvenhárom rövid írásban taglaló Fülkefor és vidéke című könyvébe is. (Elnézést a hosszú mondatért!)

És közben az anyai családommal rokonságban lévő Garai Gábor A Lady lovagja című rövid prózákat, humoros történeteket, gyerekkori és későbbi visszaemlékezéseket, irodalmi vonatkozású sztorikat tartalmazó 100 ft-ért beszerzett - számomra kincset érő - kötetét is elolvastam. Anyukám bátyja és egyik unokatestvére jó barátja volt Garainak. Őket Sz. Sanyi és A. Miklós néven említi is.

http://www.libri.hu/konyv/k-tort...
http://nol.hu/lap/kult/20111126-...

http://www.litera.hu/hirek/parti...

http://moly.hu/konyvek/garai-gab...

Parti Nagy Lajos műveit én is szeretem. :) Büszke lehetsz a rokonaidra. Talán innen az írói vénád. Bár lehet, hogy nincs olyan nagy jelentősége. Vagy ki tudja?

Gore Vidal: Teremtés című regényét olvasom. A görög-perzsa háború perzsa szemmel. Nagyon érdekes. Közben feltárul India, a sokszínű vallása, és még él Buddha, bár ennek nincs jelentősége, mert ő az aki jön és megy. Szokások, intrikák, a hárem élete, cselszövései. Nagyon érdekes.
Én sok Agatha Christie-t olvastam. Szabó Magdát is nagyon szeretem. Üdvözlettel: Dana

..most jelenleg Agatha Christie: "Életem" c. regényét olvasom (tegyük hozzá, egyetlen krimit sem olvastam tőle), és nagyon jó élvezetes olvasmánynak ígérkezik!

A kedvenceim viszont kissé más jellegűek, nagyon szeretem Szabó Magda, "Az ajtó" c. történetét (sajnos a kijövő mozifilmet még nem láttam); első számú kedvenceim Neil Gaiman, tőle többet is szeretek - Amerikai istenek, Sosehol, Csillagpor - , ott van az elengedhetetlen Patrik Süskind "A parfüm"c. története, és persze Anne Rice "Interjú a vámpírral". c kissé depresszív hangulatú, klasszikus vámpírtörténete... :)

A Parfüm nekem is bejött, Neil Gaiman-től pedig a Coraline -t olvastam és szeretem:)

Robinak szeretettel. Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Könyvkiadó, 1981. , Negyedik, bővített kiadás, 3. kötet, 29.oldal
Egysorosok és más aforizmák
I
Szók: kavicsok;függő és lengő mondatok.
II
A szó kergeti jelentését.
III
Csukott kulcs.
IV
Álomhajó
VII
A por siet. A kő ráér.
XX
Páratövis
XXIV
Szélkristály

Az egyik kedvencem:
XL
Az ész tragédiája:
a figyelő sosem azonos.
( Se a megfigyelttel.
Se más megfigyelővel.
Se önmagával. )

Neten: http://terebess.hu/haiku/weores....
Üdvözlettel: Dana

Köszi szépen. :)

Salvador Dali ; Salvador Dali titkos élete című könyvét is mostanában olvastam, és azt kell mondanom, hogy hú....meg azt, hogy jaj ne!
Tényleg nem lehetett azért teljesen ép a fejében valami...
Viszont néha már egész jól értettem, mi lesz a reakciója.
Lehet, hogy akkor én sem vagyok teljesen beszámítható!?...
De nagyon érdekes, és szórakoztató könyv! :)

Kicsit késve jelentkezem. Molnár Ferenc: Andor című regényét ajánlom. Fene tudja miért? Nem egy szimpatikus figura. Már Andor. Nem életre való. Tipikus polgári elkényeztetett ifjú, aki nem tud élni, mert mindenben bizonytalan. Nem tud szeretni, illetve tud csak elrontja, vagy nem ismeri be magának, vagy csak a birtoklási vágy dolgozik benne? Nem jó neki a polgári lét, a kicsapongó lét. Jónak is, rossznak is gyenge. Mégis ajánlom, mert valamiért úgy érzem, Andor egy bizonytalan világ "terméke".
Amikor a jómódú polgár kezd belebetegedni saját jómódú polgárságába. Amikor kifut egy nemzedék, amely elégedett volt az életével, de a fiai nem találják helyüket a világban. Olyan ismerős ez a helyzet. Nem?

Wm. Paul Young; A Viskó című könyvét olvastam nemrégen, ami nagyon érdekes módon közelíti meg Isten ,,igazságosságát", terveinek értelmét.
Aki szeret elfilozofálgatni azon, hogy vajon megérdemelt - e ilyen keserves életet, annak külön is ajánlom. Választ azért nem biztos, hogy olyat kap, amilyet szeretne hallani...
Olyan kérdéseket is felvet, mint az, hogy a bűn önmagában hordozza a büntetést...
Nem mondanám, hogy pihentető olvasmány, de karácsony táján a szeretetről olvasni egy kicsit másképp, azért nagyon jó!

Ahogyan Ásító, én is egy Daniel Keys regényt ajánlok figyelmetekbe. Biztos akad még, aki nem olvasta :)
Daniel Keys: Virágot Algernonnak
A könyv egy szellemileg visszamaradott férfiról szól, aki egy forradalmi műtéti eljárástól az átlagosnál okosabbá válik. Az ő naplója lényegében a regény, így bizonyos helyeken nehezen is olvasható, hiszen egy 50 IQ-ponttal rendelkező ember írását kell kisilabizálni (itt szeretném az író tehetségét kiemelni). Megismerhetjük lelki hullámvölgyeit, -hegyeit, szerelmi szövődményeket. Az intelligencia és a boldogság közötti összefüggést keresi végig a főhős.

Ágota Kristóf : Trilógia című regényét szeretném ajánlani. A Nagyvárosból a Kisvárosba költözik a 9 éves ikerpár, Klaus és Lucas a második világháború idején. Füzetet vezetnek, a melyben csak igazat lehet írni.
Nem írhatják le például, hogy valami szép, mert lehet, hogy másnak csúnya. A füzetben megelevenednek a háborús szörnyűségei egyszerű, jelző nélküli mondatokban. Az ikrek egyek, nincs én, csak mi. Annyira, hogy felvetődik a kérdés, vajon léteznek -e, vagy a háború, kitelepítés,megszállás, rendszerváltás történései miatt, meghasadt személyiség írásait olvashatjuk. Semmiben nem lehetünk biztosak.
Nagyon tömör, megdöbbentő próza ez.

Szóval, ahogy már megígértem, mesélek egy kicsit William Wharton: Büszkeség című művéről. Nos, van olyan, - illetve szeretném hinni- hogy egy könyv, csak úgy megtalál. Általában könyvtári könyveket olvasok. A Büszkeségre is ott bukkantam rá. Szó szerint. Mentem a sorok között céltalanul és megakadt a szemem a címen. Nem ismertem sem a szerzőt, sem a könyvet. Mégis megállított. Gondoltam, ha már ennyire haza akar velem jönni( némi gyors tartalom olvasás után) ki is kölcsönöztem. Nem bántam meg, bár az elején még úgy tűnt. Tulajdonképpen nem is akartam könyvet kikölcsönözni, csak a fent említett módon, rám talált a mű.
A könyv sorsok és véletlenek összefonódása. Egy kisfiú édesapja szakszervezeti tag a nagy világválság idején,amiből persze rengeteg problémája származik a családnak, míg egy napon már annyira elfajulnak a dolgok, hogy muszáj a családnak kényszer nyaralásra menni. A másik szál , itt válik jelentőssé, ami egy zseniről szól, aki szülei farmján dolgozik. Kitűnik az iskolából éles eszével és intelligenciájával , megjárja a háborút, majd autóversenyzőként híresül el. Sikeres, de magányos. Aztán egy szép napon egy oroszlánkölyköt vásárol egy furcsa matróztól. Tuffy személyében barátra lel és hű társra. Aztán jön egy lány is és Sture már nem csak önmagáért felelős. Az autóversenyzéssel felhagy és vándorló mutatványos életbe fog. Egy nap aztán éppen egy városba vezeti a sors Kettlesonékat és Sture-t. A fordulópont ott történik, amikor a kisfiú beszökik megnézni az oroszlánt. Nagy felfordulást okoz és együtt kell élnie egy titokkal, aminek súlya talán örökké nyomni fogja a lelkét. Sture-nak pedig meg kell hoznia talán élete legnehezebb döntését.
Keserédes történet ami tragédiába torkollik. Szívből ajánlom mindenkinek.

Kíváncsivá tettél. :)

Daniel Keys Moran - A gyűrű

A fülszövegnek és a könyv elején található illusztrációnak _semmi_ köze a könyv tartalmához, aminek az alaphelyzete kb az, hogy egy poszt apokaliptikus világ (termonukleáris és biológiai háborúk utáni maradék) lakóinak egyik fele, az uralkodók (akik történetesen genetikusan módosított emberek), megvonják az örök élet elixírét a többiektől, akiket nemes egyszerűséggel dolgozóknak neveznek, aztán megy a filozófia, meg a fujabelemjönki, mindenféle kedves jószágok keverik a bili tartalmát, hogy aztán legyen valami.

No, erre kíváncsi vagyok! Kicsit a Gyűrűk Ura és a Dűne keverékének érzem, de szerintem sokkal elvontabb! :)

Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai.
Tegnap fejeztem be és nagyon kellemeset csalódtam a könyvben. Eleinte azt hittem száraz lesz és sok helyütt unalmas, de azért tettem vele egy próbát, hiszen a filmet már láttam és tetszett. Szóval végül a könyv is egy igazi élmény volt, nagyon olvasmányos, igényes, sokszor már-már költői képekben beszéli el a történetet, amit persze nem fogok elmesélni, de a mű keletkezéséről találtam néhány érdekes információt a Wikipédián.
A könyv írója egy New York-i professzor, akinek fő szakterülete a japán és kínai kultúra és a regényt egy egykori gésa, Ivaszaki Mineko segítségével, ill. az ő története alapján írta meg. Igen ám, de Mineko megkérte Goldent, hogy ferdítse el a történetet amennyire csak tudja, amit később az író nem tett meg, ráadásul a könyv köszönetnyilvánításában név szerint is említi a hölgyet, aki ezért több halálos fenyegetést is kapott, mert a gésáknak egész életükben őrizni kell szakmai titkaikat. Ráadásul Golden luxus-prostituáltként állítja be őket és a regény főhősének szüzességét elárverezik, ami Mineko állítása szerint nem igaz. Mindezek után a hölgy beperelte a professzort, aki végül peren kívül fizetett az egykori gésának kártérítési összeget.
Ivaszaki Mineko végül önmaga is megírta saját történetét, a könyv Magyarországon "A gésák gésája" címen jelent meg.
Lehet, hogy később azt is elolvasom, de most a "Galaxis útikalauz stoppostoknak" c. klasszikusba fogtam bele.

Én is pár hete olvastam ki. Nagyon tetszett. Köszönöm a plusz információkat,érdekesek.

Szeretem a Jókai elbeszéléseket. A Jókai regényeket is. Ne szerénykedj kismayom! Olyan sokat tudsz a versről, hogy ha száz évig élek se érlek be. Bár ez nem verseny! Óriási mennyiségű írás halmozódott fel, mióta az emberiség elhatározta, hogy a beszédet, ezt a lenge anyagot, szilárddá önti. S akkor még Guttenberg-galaxisról, erről a folyton táguló-szűkülő világról még nem is beszéltünk. Nem olvashatunk el mindent, arra egy élet kevés. Van egy kedves ismerősöm, aki kizárólag Jókait olvas. :) Mindig felfedez valami újat. Öröm vele beszélgetni! Ölellek: Dana

Szégyenkezve írok, mert amiket fölsoroltatok, abból semmit, de semmit nem olvastam. Sőt nem is ébredt bennem érdeklődés, bevallom. Nem vagyok nagy prózaolvasó. Nemrég újraolvastam Jókai Véres könyv - Csataképek a keleti háborúból c. elbeszélés-gyűjteményét. A krími háborúban a magyarok önkéntelenül a törököknek és szövetségeseiknek drukkoltak, mert az oroszok segítettek Ausztriának leverni a magyar szabadságharcot. Egy nagyobb elbeszélésben (A khámok utóda) Jókai a tatár nemzet szabadságharcáról ír az oroszok ellen, ez izgalmas és fordulatos, mint egy kémregény. Újraélveztem. Persze Jókai magyart gondolt, amikor tatárról írt, és osztrákot, amikor oroszról írt. Szerintem tündöklő kis remek. Ami még közel állt hozzám, az Az akhtiári fogoly c. novella volt. Mazochista fabntáziámat a kínzás leírása ragadta meg, amikor egy hercegnőre nyilvánosan, félmeztelenül kétszáz kancsukaütést mérnek, mert azt merte állítani, hogy szebb a cárnőnél. A cselekmény folytatása hihetetlenül eredeti, a téma a diktatúra és a szolgalelkűség.

Olvastam a könyvet még a múltszázadban. :) Nem is tudom anyukámnál van-e (könyveim egy része ott van, mert nálam nem férnek el ), vagy nálam. Majd megnézem. Örülök, hogy ilyen hosszan és jól írtál. Pontosan erre, az élményre vagyok kíváncsi! Ölellek szeretettel: Dana

Dana, amiről először írok, (hisz sok kedvencem van), az
Dympna Cusack; A megperzselt fa. (Ez az első számú, és legfőbb!)
Három szerencsétlen sorsú emberről szól,
a férfi a viatnami háborúban sérül meg egy napalm támadástól, a nőt lelkileg, testileg kihasználta valaki, a kis néger gyereket pedig ők használják ki...(A szülei meghaltak, de ezt ők nem tudják.)
Egy könnycsepp a csattanó...
Viszont ennek a könyvnek története is van.
14 éves múltam, amikor Kispesten laktunk, és amikor hazamentem az iskolából,
mindig tettem egy kis kitérőt a könyvesbolt felé.
Ugyanis nem tudom miért, de nekem ez a könyv kellett! Vonzott!
Ezért mindig megnéztem a kirakatban, hogy megvan - e még?
Amikor végre az uzsonnapénzből összejött az ára, akkor mentem be érte!
(Két fiatal nő volt, mindkettő felismert rögtön... Ki tudja honnan?)
Amíg előkereste egyikük, hogy ,,megvan - e még"? Az üzletben szólt a rádió, és azt mondta be, hogy Vietnamban vége a háborúnak....
De ha elolvasod a könyvet, biztos tudod, hogy nem (csak) ezért kedvenc!)
Sokszor átolvasom, mostanában is!
Szeretettel, és ne haragudj, hogy hosszú lett ez a hozzászólásom! Ági

Én két idézettel illusztrálnám Kőrösi Zoltán nemrég olvasott regényét, mert ezek többet mondanak minden dicsérő szónál. Én konkrétan elalélok, ha ilyen gyönyörű sorokat olvasok. :)

Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek - Kalligram, 2009. (részlet a 25. oldalról)

Eszébe jutott egy réges-régi hajnal, amikor még fel sem ébredt, félálomban úgy feküdt oda közelebb, a felesége mellé, mintha a testével körbe akarná fogni az asszony testét; hátulról ölelte át a vállát, az arcát a tarkójához, a mellkasát a hátához, a lágyékát az alsótestéhez, combját a combjához szorította, mint a dióhéj a dióbelet, körbefogta és védte. Nem is akart volna mást, mint ezt az ölelést, mégis erősebb volt nála a vágy, puhán és könnyedén, mintha még akkor is félálomban volna, úgy merült el az asszony nekifeszülő ölében, aztán pedig hanyatt feküdt, ki se nyitotta közben a szemét, csak akkor, hogy a felesége felült már az ágyban, hogy nézze őt, mosolygott rá, a melle világított a derengésben, és a kinyújtott mutatóujját végighúzta a férfi homloka közepétől az orráig, a száján át a mellkasán keresztül egészen a lágyékáig, mintha csak ketté akarta volna választani őt, egy fél Kertész Áron ide és egy másik fél oda. Ő pedig érezte az asszony ujján a nedvességnek az illatát, és érezte azt is, hogy egy csillogó csík mutatja az asszony ujja nyomát, olyan csík, ami most már mindig ott marad.

És:

"úgy szivárgott szerteszét az este a városban, mintha egy hálóban eresztették volna le a víz mélyére a házakat"

Újabb részlet a Szerelmes évek című regényből, melynek alcíme Gyávaság:

"Apa Anyukája a rökamié hűvös karfájának támasztva a fejét nézte a beszűrődő fényeket, s a mennyezeten lassan mozduló árnyékokat: úgy szivárgott szereteszét az este a városban, mintha egy hálóban eresztették volna le a víz mélyére a házakat.
Amikor oldalra fordult, látta, hogy Apa Apukája sem alszik még, nyitott szemmel meredt a mennyezetre.
- Min gondolkodsz?
- Semmin.
- Akkor miért nem alszol?
- Alszom, csak még nyitva aszemem. Vajon mindig jó-e, ha javítunk a dolgokon?
- Milyen dolgokon?
- Vajon az a világ, ahol csupa jó dolgok történnek, az jó világ volna?
- Jó világ? Nem értem, mit akarsz mondani.
- Hogy akkor az a világ egy paradicsom volna, vagy éppen egy elviselhetetlen hely?
- Miért gondolsz most ilyenekre?
- Vajon nem úgy van, hogy az embereknek legalább akkora szükségük van a szenvedésre és a fájdalomra, mint a boldogságra? Vajon nem ugyanolyan fontos-e a boldogtalanság is ahhoz, hogy igazán éljünk?
- Nem szoktál te így beszélni.
- Nem, nem szoktam.
- Különben is: a fájdalomra hogyan lehetne szükség?
A fájdalom az fájdalom, a szenvedés az szenvedés. Az ember nem akarhat rosszat a másiknak, mikor jut abból akarat nélkül is bőven.
- Ha leszerelnék a hadseregtől, visszamehetnék a Papáékhoz a faluba, csinálnám ott a hentességet, vagy bejárnék Szombathelyre a vágóhídhoz. Te meg tanítani is tudnál. Hiszen akkor majdnem olyan lenne, mint régen.
- Énszerintem semmi nem lehet olyan, mint régen.
- Nem lehet?
- Semmi, de semmi sem.
Apa Apukája úgy feküdt oda a felesége mellé, mintha a testével körbe akarná fogni az asszony testét; hátulról ölelte át a vállát, az arcát a tarkójához, a mellkasát a hátához, a lágyékát az alsótestéhez, combját a combjához szorította, mint a dióhéj a dióbelet, körbefogta és védte, nem is akart volna mást, mint ezt az ölelést, aztán mégis erősebb volt nála a vágy, puhán és könnyedén, mintha még akkor is félálomban volna, úgy merült el az asszony nekifeszülő ölében, aztán pedig hanyatt feküdt, ki se nyitotta közben a szemét, csak akkor, hogy a felesége felült már az ágyban, hogy nézze őt, mosolygott rá, a melle világított a derengésben, és a kinyújtott mutatóujját végighúzta a férfi homloka közepétől az orráig, a száján át a mellkasán keresztül egészen a lágyékáig, mintha csak ketté akarta volna választani őt, egy fél Katona Sándor ide és egy másik fél oda, ő pedig érezte az asszony ujján a nedvességnek az illatát, és érezte azt is, hogy egy csillogó csík mutatja az asszony ujja nyomát, olyan csík, ami most már mindig ott marad."

http://www.korosizoltan.com/hu/h...

Üdvözlettel
DnB

Két érdekes könyvélményem volt, amit szívesen emelnék itt ki. Az egyik Anthony Burgess Gépnarancsa. Ebből készült a film is Kubrick rendezésével. A könyv nyelvezete nagyon nehéz az ehhez kitalált szleng miatt, ez egyfajta orosz szavakból összeállított fiatalos argó. A történet szintén izgalmas: a felszínes erőszak és brutalitás mögött nagyon komoly politikai és társadalmi mondanivaló és kritika húzódik.

És a másik: Kerouac Cody látomásai c. könyve. Itt főleg a stílus ami megfogott. Olyan ez, amikor nézel egy nem annyira lélegzetelállító filmet, de a színészek játéka miatt újra és újra megnézed és csodálod. Ez a könyv sem a teljes józanság jegyében íródott. Ami a legizgalmasabb, hogy beleszőtte a történetbe azokat a beszélgetéseket, amiket barátaival gramofonra vett, és a jegyzeteket, amit együtt írogattak.

Így hirtelen ők ketten, de annyi mindent tudnék még.

Ó! Nagyon érdekes lehet. Legalábbis számomra. Egy másik világ! Utána nézek, hátha megtudom szerezni a könyvtárban.

Nem titkolom kedvencem Boris Vian. Tőle is a legkedvencebb kedvenc a Pekingi ősz. Aki ismeri a nevét, olvasott tőle valamit, tudja, hogyan játszik a szavakkal, milyen szokatlan stílusban ír, milyen módon használja ki a nyelvben rejlő minden létező lehetőséget. Nála semmin nem kell és nem lehet csodálkozni. A Pekingi ősz egy szerelmi háromszög története és naná, hogy nem Pekingben és nem is ősszel játszódik.
Viant lehet szeretni és utálni, én beleszerettem amikor ezt a könyvét elolvastam. Azóta mindent megkaparintottam tőle, amit csak lehetett. A Pekingi ősz után a Tajtékos napok áll még nagyon közel a szívemhez, mint olvasmány, jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki a nyelvi lelemény, a bravúros cselekmény szövés világába kirándulna.
A könyv több kiadásban megjelent, ha jól tudom utoljára 2009-ben, Pődör László fordításában és időnként kapható.

Nem olvastam tőle, de úgy látom fogok! :)

Akkor kezdem.
Szeretem Hrabal világát. A Házimurik regénye egy önéletrajzi trilógia első része. (Házimurik, Vita Nouva, Foghíjak) Érdekessége, hogy a szerző feleségéről szólna, a feleség szólal meg benne első személyben, és mégis önvallomás az íróról, az emberről.
Az Örökkévalóság gátja utcában, a 24-es számú házban, háztetőhöz igazított, lefűrészelt lábú asztal mellett lefűrészelt lábú szék és egy ember vadul gépel, amíg oda süt a nap. Aztán költözik a nap után és vadul gépel amíg van ihlet, van gondolat. Mindig máshol szeretett volna lenni és itt talált otthonra, ebben az omladozó, gangos házban. S körülötte a háború, kitelepítés után, "fényes jövőt ígérő új rendszerben" szeretnének élni, enni, inni, szerelmeskedni, filozofálni, szeretni az emberek. ...És élnek is...mindennek ellenére...
A könyv 2008-ban jelent meg, Zádor Margit fordításában.

Kedves Dana és kedves olvasni vágyók!
MInt első fecskének, nincs könnyű dolgom itt, hiszen nem tudom milyen hozzászólásoknak örülnél/ örülnétek. Mégis vettem a bátorságot és csak úgy Judit módra írok pár sort.
A kedvenc könyvem Ken Follett: Katedrális c. regénye.
A 12. században játszódó életszerű történet nekünk már kissé retro-s képeket fest, mégis magával ragadó. Ármány és szerelem, harcok, vér, kitartás és szinte vak elhivatottság mind, mind megmutatkozik a regényben. Bekukkantást nyerhetünk a Benedek-rendi szerzetesek mindennapjaiba, az akkori egyház mai politikához hasonló fondorlataiba.
A napokban volt egy személyes élményem, ami miatt újra eszembe jutott a könyv. Kirándulni voltam és Bélapátfalva környékén felfedeztem egy apátságot. Bél-háromkúti apátság. A 12. században épült és az egyetlen középkori apátság, amely még mindig olyan állapotban van, ahol miséznek. Eredeti padok, ajtók, stb. Egy csoda.
A könyv egy ideig élményt fog szerezni az olvasónak, mert legalább 2000 oldal, ha pedig elfáradtál a lapozgatásban, kirándulj el az apátsághoz! Mindkettő kellemesen mozdít majd ki a szürke hétköznapokból.
Jó szórakozást kívánok!
Judit

Vagy húsz évvel ezelőtt olvastam. Úgy tudom van már folytatása is. Megnéztem a filmet i a tévében. Hát nem tudom... Nehéz lehet egy ilyen szövevényes, hosszú regényt filmre adaptálni. :)

Igen, van folytatása is. Az idők végezetéig a címe. Azt is olvastam, de abban már tudtam nagyjából mire számíthatok, milyen stílusra, így a helyszín, a környezet, az emberek leírása már nem volt annyira ütős, mint az elsőben.
Filmen nem tetszett annyira. Mint ahogyan a Lady Chatterley szeretője is nagyon tetszett könyvben, (a vadőrtől végem volt teljesen,-), filmen viszont semmi nem olyan volt, mint az én képzeletemben.

Olvastam mindkettőt. A Katedrális szerintem nagyságrendekkel jobb.
:)

Én csak a Katedrálist. A második részhez még nem jutottam. Mostanában a Cseh írók, Kundera, Parál, Hrabal vannak a toplistám elején.

Lévai Balázs: Lovasi - Idáig tudom a történetet
Nagyon tetszett, olyan, mintha tényleg a Bandi mondaná el a sztoriját, a sajátját és a Kispál és a Borzét. Teljesen sikerült az élő beszédet papírra tenni. Már dedikálva is van a könyv, igaz, csak Lovasi András által. (S jó pár éve van tőle egy - sokszorosítottan szignózott - gitárpengetőm is.)
Az egyik ikonom ő!:)
Két promóciós videóval:
http://bookline.hu/product/home....
Kiscsillag- Sirály (innen a könyv alcíme)
https://www.youtube.com/watch?v=...

Sirály - dalszöveg

Tényleg csak pár centire vagyunk a semmitől ide,
Milliárd fényév a mindenség, innen is látszik, milyen szép
Magyarázd, érezze rajtad meg, hogy neki Te leszel az az egy
S ha nem is hozol le egy csillagot, sokról mutatod meg, hol ragyog
Aztán gyerekkel nő a háj, hullámos a pannon táj,
Kelljen más is, váljál el, lesz majd az ágyadban hely
Hát idáig tudom a történetet, hát én idáig tudom a te történeted
Nézd a sirály, milyen ostoba, nincs ott víz, ahová repül
Én maradtam, pedig volt hova menni, de az ágyon egyedül
Ülök, csak pár centire vagyunk a semmitől ide,
Milliárd fényév a mindenség, innen is látszik, milyen szép
Magyarázd, érezze rajtad meg, hogy neki Te leszel az az egy,
S ha nem is hozol le egy csillagot, sokról mutatod meg, hol ragyog
Idáig tudom a történetet, hát én idáig tudom a te történeted.

Idáig tudom a történetet, idáig tudom 6×
Tényleg csak pár centire vagyunk a semmitől ide,
Milliárd fényév a mindenség, innen is látszik, milyen szép
Magyarázd, érezze rajtad meg, hogy neki Te leszel az az egy
És Tényleg csak pár centire vagyunk a semmitől ide
Milliárd fényév a mindenség, és tényleg látszik, milyen szép.
(Lovasi)
http://www.zeneszoveg.hu/dalszov...

Még nem olvastam tőle. Dehogy zavarsz! Örülök, örülünk minden ajánlónak.

Van amikor a címnek semmi köze nincs magához a műhöz. Esetleg annyi, hogy amikor a szerző a címen gondolkodott, akkor jött a postás, és kétszer csengetett, ahogy szokott. :)

Én filmen láttam. Egyébként a postás tényleg mindig kétszer csenget. :)
Kosztolányi novellákat olvasgatok. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim kötetét fejeztem be. Egyáltalán sokat olvasgattam tőle. Digitalizált változata fenn van a neten. Pihenésül és menekülésképpen: A tűz és jég dala harmadik kötetét olvasom. Megfilmesített változata a Trónok harca. Páskándi Géza: László szent király drámáját kezdtem el. Árpád-házi Triptichonjának az első része.

persze, h kétszer, de a filmben hol a postman?:)
The Beatles - Please Mr. Postman
http://www.youtube.com/watch?v=F...

James M. Cain - A postás mindig kétszer csenget
Ez egy 120 oldalas kis füzetkébe zárt bűnügyi kisregény, vagy hosszabb novella. A filmet réges-régen már láttam, és tetszett. Főleg a színészek miatt. Jessica Lang és Jack Nicholson is kedvenceim. Előbbi tehetsége mellett a szépségével is megfogott anno.
Szerintem a film jobb a könyvnél. De jó filmalapanyag lett. A regényben nem túl kidolgozott semmi. Igaz, a főhős Frank Chambers egy elég primitív ösztönlény, alacsony sorból származó kisstílű bűnöző, deviáns csavargó. Egy késői hobó. Egy love storyval van dolgunk, aminek kiteljesedését a nő görög férje gátolja csupán. Többszöri nekifutásra sikerül is a "tökéletes gyilkosság", és egy megrendezett autóbaleset meg némi bírósági tárgyalás, - minek során egy ravasz ügyvéd, meg egy vérszomjas ügyész egymás ellen játssza ki őket, - után a párocska egy kalap pénz birtokában végre egymáséi lehetnek. Az ügyvéd persze csak látszólag akarja bemártani a Corát, a nőt azzal, hogy a férfival aláírat egy feljelentést ellene gyilkossági kísérlet miatt. Mivel a baleset során ő is az autóban volt, amit a nő vezetett, és amelyben a férj halálosan megsérült. Tegyük hozzá, miután egy jókora csavarkulccsal fejbe is vágták, részegen. Ám az idő telik, a szerelmesek egyre többet veszekednek, és egy zsaroló is feltűnik a színen. A happy end elmarad.
Egy kérdésem van: miért az a film és a regény címe, hogy A postás mindig kétszer csenget?
Én se a moziban, se a könyvben semmilyen postást ne láttam.:)
A könyvet egy 100-asért vettem, annyit megért. Ha nincs az a régi filmélmény, meg a hírnév, tán ki sem adják a sztorit magyarul. Én is csak azok miatt vettem meg. És a jó moziemlék miatt.
A filmről:
http://www.port.hu/a_postas_mind...

A könyv:
http://www.libri.hu/konyv/a-post...
Nekem nem ez, hanem egy 1982-es, szintén Európa kiadás van meg.

A Libri szerint: "A főhős, Frank Chambers, huszonéves, jóvágású világcsavargó. Egy szép napon pénz nélkül, éhesen, lerongyolódva érkezik a Két Tölgyfához címzett autós-restihez. A vendéglő gazdája, a görög Papadakis felajánlja az ügyesnek látszó fiatalembernek, hogy álljon be hozzá mindenesnek. A szabadságot mindennél jobban kedvelő Chambers - miután belakott a görög ételekből - már-már nemet mond, de hirtelen megpillantja a tulaj szépséges feleségét, s mindjárt belehabarodik - így hát marad. A két fiatal első pillantásra szerelemre lobban, s ettől kezdve csak az foglalkoztatja őket, hogyan tudnának megszabadulni a hájas görögtől, hogyan tudnának egymásnak, egymásért élni."

Az új kiadásnak OCB lesznek a lapjai? :P

Az amerikai Raymond Carver (1938 - 1994) novelláit három kötetben adta ki a Magvető, mintegy hiánypótlásként. Karácsonyra kaptam meg a lányaimtól a Kezdők című kötetet és nagyon tetszett. Sokszor hétköznapi történetekben kelt valahogy feszültséget, amelyekben nincs semmi krimikre jellemző, mégsem tudja az ember abbahagyni a novella végéig. Nagyon erős történetek néha. Olyanok, amelyek bárkivel megeshetnek, és meg is esnek. Akár egy átlagos magyar családban is. Azt írja a fülszöveg az íróról, hogy meghatározó alakja a XX. századi világirodalomnak, akinek műveiből újabb és újabb generációk merítettek formát és ihletet. Utóbbit tanúsíthatom, mivel az egyik írásának hatására nyomban írtam egy verset. A novellával azonos címet adtam neki: Rengeteg víz, egy ugrásra tőlünk
Esetleg leírnám ide, csak van egy bökkenő. Szerepel benne az a szó, hogy megb...ta. Így nem tudom, hogy nem hágnám-e át az oldal szabályait. Ismét (?). Szóval nem szeretném, ha emiatt lennék itt persona non grata.
Pár linket teszek ide, kritikákkal:
http://konyves.blog.hu/2011/01/0...

http://konyves.blog.hu/2011/01/3...

http://www.revizoronline.com/hu/...

http://konyves.blog.hu/2011/03/2...

A Dagadék c. novella viszont nem túl jó, amit az utóbbi oldalról lehet elérni. De az már a Befognád, ha szépen kérlek? című második kötet nyitó darabja. Most épp ezt olvasom. A szülinapomra kaptam. És a harmaik kötet, a Katedrális című is beszerzésre kerül hamarost.

Hajnalban majd elolvasom a Dagadékot. Kíváncsi lettem. Majd jövök.

Elolvastam. De nem tudok valami kiterjedt elemzést elkövetni. Nekem tetszett a párbeszédes forma, a nagyon legyszerűsített mondatok, a csattanó a végén a változásról. Kicsit elmosódott az egész és mintha egy kis időre valami villanykörte megvilágítana egy-egy alakot, felvillannak, eltűnnek gondolatok. De még csak egyszer olvastam el. ez az első benyomásom.

Elolvastam nemrég a harmadik Raymond Carver novelláskötetet, a Katedrálist. Ezt valóban gyengébb, mint a másik kettő, de ez is tartalmazott feszültséget keltő írásokat. Jó, hogy ezt kaptam meg utoljára.
Ez valahogy "megmaradt" a címadó írásból, ami a kötet záró tétele:
"- Tessék, egy kis vajas kenyér - mondtam. Kortyoltam a poharamból. Most pedig imádkozzunk - szóltam ezután, és a vak ember lehajtotta a fejét. A feleségem tátott szájjal bámult rám. - Imádkozzunk, hogy ne csörögjön a telefon, és ne hűljön ki az étel."
Raymond Carver: Katedrális (Cathedral)

Köszi, hogy foglalkoztál vele.:)

Nemrég ezt olvastam: Poós Zoltán: Az alkony fokozatai

Poós Zoltán műve érzékeny szerelmi történet egy férfi nézőpontjából elmesélve egy olyan elfeledett korban, melyről ritkán esik szó, vagy ha igen, egészen más megközelítésben.

Hősünk, Unden Gábor az 1946-os Budapesten beleszeret egy gyönyörű, titokzatos nőbe, akit a Margitszigeten pillant meg először, majd azonnal követni kezdi. Nyomozása során egyre közelebb kerül a hölgyhöz, név szerint Malek Sophie-hoz, és általa az előkelő, arisztokrata körökhöz, a Coca-Colához, de még a Mithrász-kultuszhoz is.

S miközben Sophie fokozatosan veszíti el titokzatosságát, a fiatalember egyéb dolgai egyre izgalmasabban alakulnak, hiszen az ország egyik fele a kommunizmus iránti, másik fele pedig a kommunizmus elleni lázban ég, és egy ellenállási mozgalomba Gábor legjobb barátja is belekeveredik. A rövidke, mégis összetett történetet a gyermekkor első boldog élménye utáni kutakodás teszi teljessé, amellyel együtt ez a karcsú kis kötet tökéletes a nosztalgiázni és múltidézni vágyóknak.

Forrás: est.hu

Most a másik könyvét olvasom, A szív határait. Ebből idézek:

"Nagyapám – akit az első világégés idején koronás arany érdemkereszttel és Ezüst Signum Laudisszal tűntettek ki, és akitől 1920-ban elvették az Arad-Modenai uradalmát – idegösszeroppanást kapott, amikor egy hónapja a románok átálltak az oroszokhoz. A román megszállás idején a katonák kifosztották a birtokot, elvitték az ékszereket és az ezerötszáz pengő értékű állatállományt. Rossz volt az előérzete, hangján átütött az aggodalom, minden értéket elásatott az uradalom területén. Az ezüst szőlőtőkés dísztálakat, a Mária Terézia koronázásának emlékére készített gyöngyházbetétes rokokó karkötőt, az 1848-as zászlónkat, a perzsabundákat, a huszármentéket, a Molnár C. Pál festményeit, a perzsaszőnyegeket és még tíz bödön zsírt is. Csak nehogy elvigyék Zsíva bácsit, mert ha tényleg átvonul a városon a front, az egész környéket fel kell túrni, ha rántást akarunk csinálni."
Bővebben: http://www.irodalmijelen.hu/0524...

http://bookline.hu/product/home....

Tolsztoj: Háború és békéjét olvastam el újra. Szinte minden évben előveszem. Másra nem is maradt energiám mostanában.

Ha nyugdíjas leszek, talán én is elolvasom. :)

Olvastatja magát. Nagyon érdekes, amit a történelem és az egyén viszonyáról ír benne.

Dana! Én is nagyon szeretem a Háború és békét! Bár, rég volt a kezemben! :)

Örülök neki, Ági. Talán Szerb Antal írt arról, igen ő, hogy nem mindenki tud orosz írókat olvasni. Egyfajta lelkület kell hozzá. Talán ezért tudok a munkáidhoz verset írni. Hasonlít a lelkünk. :)

Bächer Iván: Igazad van, Loncikám - Alzsíri” levelek

http://moly.hu/konyvek/bacher-iv...

(pár óra alatt elolvasható)

"Családi történet „Alzsír”-ból.
„Anyai nagyszüleim éltek itt – kisebb megszakításokkal – 1933 és 1964 között. Gondoltam illő beleszagolni abba a légbe, amelyből eszmélő anyánk szívta be egykor az idegenség, az ’étranger’-ség, a másság, a sokféleség, a tolerancia, a gyűlölködés, az ilyen-olyan nacionalizmus, az iszlám, a katolicizmus, középkori korlátoltság és a büszke francia felvilágosodás szétválaszthatatlanul összevegyült szellemfuvallatait.”
Ezekből a beleszagolásokból – Bächer úti élményeiből – és a nagymama magánleveleiből áll össze a kötet.
A „kisebb megszakítások” is érdekesek. Bächer Iván anyai nagyszülei 1933-ban költöztek Algériába, az akkor 7 éves lányukkal. A kislány házasságon kívül született, ami még nem lett volna akkora baj, de az építész nagypapának már volt felesége, és valami vesztegetési ügybe is belekeveredett. Szóval: olaj!
Algírban a nagypapa szép egzisztenciát épített, ennek ellenére 1942-ben úgy döntöttek visszatérnek Magyarországra. (Mikor máskor, ugye?) A nagymama és a leendő Bächer anyuka haza is tért, de a nagypapa addig-addig intézte folyó ügyeit, amíg Algériát megszállták az amerikaiak. Ott ragadt, és talán nem is bánta annyira. A nagymama viszont alighanem megbánta, hogy hazajött, legkésőbb Pest ostromakor. Csak 1948-ban tudott visszamenni Algériába, de ekkor már a lánya nélkül, aki időközben férjhez ment.
Aztán 1954-ben kitört a felszabadító háború, és a nagyszülők úgy gondolták, nem maradnak olyan országban, ahol csak úgy ukmukfukk elkezdenek lövöldözni, és 1955-ben visszatelepültek a Józsefvárosba. (Megint tökéletes időzítés.) 1957-ben vissza az egész, újra egzisztenciát teremteni Algírban. De ott a „fehér emberek” élete tarthatatlanná vált, így aztán a nagyszülők 1964-ben végleg hazatértek.
A maga műfajában – mondjuk: fényképes családi anekdota :) – jó könyv.
[ Már csak azért is érdekes volt, mert még nem jártam Algériában. Személyes Alzsír-élményem csak a hetvenes évekből van, amikor a balatoni gyerekkolóniában minden évben nyaralt két lány, akik ott éltek orvos szüleikkel. Időnként másik bolygóról jött félistennőknek tűntek."
(info: konyvekplusz.blogspot.hu/)

Tar Sándor: A 6714-es személy, egy 1981-es kiadású novelláskötet a szamosszegi könyvtárból (ahol az unokabátyám könyvtáros, és nem mellesleg - még, amíg lakat nem kerül az egész kócerájra - Művház vezető): legjobban az Óh, bíborszegélyű ég! című novella tetszett benne...
a címadó novella itt olvasható:
http://bfl.archivportal.hu/id-49...
[92%/18] Hírből sokan ismerjük a hírhedt hétvégi munkásvonatokat, de vajon ismerjük-e azokat a munkásokat, akik három műszakban dolgoznak, távol a családjuktól, akik olcsó borral vigasztalják magukat, elvégzik a városokban "a piszkos munkát", de az "ünnepre" már nem kellenek?
http://moly.hu/konyvek/tar-sando...

(Így kezdődik.)

Óh, bíborszegélyű ég!

A szerelem nem puszta szó, mondta a fiatalember egy régi faliórában babrálva, amelyre a háziúr már négy hónapja várt. A kijelentés estefelé hangzott el a félemeleten, minden különösebb cél nélkül, mintegy mellékesen. A fiatalember ajtaján egy cédula fehérlett: "Szunyár Bertalan férfi és női bádogos. A szomszéd ajtón tessék kopogni!" Furcsa, mondta erre a szomszéd szobában lakó autóbuszsofőr, furcsa, hogy ezt maga mondja nekem, aki a terhességi idővel együtt sincs huszonöt éves. Hát igen, mondta a fiatalember, vannak egészen különös dolgok. (...)

B. Kéry Ilona: Kertem
A szerző Borsos Miklós szobrász felesége volt. A kötet a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg 1973-ban és itt volt a polcomon ki tudja mióta az anyai vagy a nagymamai örökségemből. A házaspár tihanyi kertjének évtizedeit (kb négyet) mutatja be a telek megtalálásától a ház- és kertépítésen át a kétszeri telek- és házbővítésig. Persze főleg a kert változatos flórája és faunája a téma, de szóba kerülnek a barátok, szomszédok, falubeliek és a művészetek is, no meg a korabeli Magyarországi viszonyok, lehetőségek, mármint ami egy szépnek álmodott kert, - és ház, nyaraló, nyitott és fedett műteremmel, - megvalósítása szempontjából (beszerzési lehetőségek) fontosak lehettek.
Idézem a fülszöveget:
"A természet egyetemes örömet kínál, ezért örök vágya és célja az embernek, hogy kertté tegye a sivatagot; ott pedig, ahol vadon burjánzik a természet, igyekszik emberszabásúvá, széppé alakítani.Az ókor egyik csodáját, a legendás asszír királynő, Szemiramisz függőkertjeit ez a kettős igény hozta létre. A Biblia Édenje is ennek a boldogságot, nyugalmat, békét adó természetnek, kertnek a költői metaforája, s a mohamedánok szent könyve szerint is a túlvilági élet egyik boldogsága nem más, mint virágzó, szép kertben üldögélni. Ezért tartja a kínai mondás: „Aki egy életen át boldog akar lenni, legyen kertész.” Az embert ez a vágy készteti arra, hogy, amikor teheti, kimeneküljön a város kőrengetegéből, és néhány órára, néhány napra legalább üdülést leljen a fák, a virágok között, erdőben, parkban, napsütötte, tarka, virágos réten. És napjaink városi embere ezért menekül minden hét végén, minden évszakban távol a várostól, kicsiny telkére, ahol virágot nevel, fát ültet, pázsitot öntöz, fülledt nyári estéken pedig sz örömet szerző kerti munka jóleső fáradtságával izmaiban, a fák, bokrok esti neszeire figyel és pihen a nyíló virágok illatában.
Borsosné Kéry Ilona nemcsak rajongója a kertnek, hanem mestere, művésze is a kertépítésnek, de művésze az írásnak is: elragadó könyvében színesen, érzékletesen írja le gyönyörű tihanyi kertjének – melyet a televízió képernyőjén oly sokan megcsodálhattak – születését, s rajzolja meg évszakról évszakra, sőt napról napra, óráról órára változó képét, varázslatos hangulatát."

Bővebb szöveg és képek a kertről és a férj szobrairól itt:
http://www.amiotthonunk.hu/kerte...

Bächer Iván: Intőkönyv
http://bookline.hu/product/home!...
Egyik kedvenc íróm. Pár évvel idősebb nálam. És ő is a Wekerlén (Kispest része) nevelkedett, cseperedett, mint én. Ő ott lakott és egy másik iskolába járt. Igaz, csak négy évig. Ám előtte ovis is ott volt. Én hat és fél évig jártam iskolába ott, ám közben vidéki lakáscímem volt, mivel egy hetes (öt és fél napos) bentlakásos iskolában végeztem. Az első másfél évet Őrszentmiklóson jártam suliba. Nagyon tetszett a könyv. Bővebben most nem írnék róla. Szerintem már közel húsz kötete megvan. Több dedikált is. Ez is az, de ezt antikváriumban vettem, így nem névre szóló az ajánlás.

Most látom, hogy 425 ft itt. Én 2000-ért vettem. Igaz, dedikálva. :)
Valaki csapjon le rá!
Igaz, a Klétkát (nagyon jó az is, sőt!) dömpingáron látta a szerző (később hoznám a cikkét, most még tán nem lehet online olvasni). Abból 500-ért többet is vettem egykoron a Tescoban. Ajándéknak.

Az ajánlót bemásolom: „De azért meglepetések érték. Például, amikor először járult a dobogóra helyezett tanári asztalnál trónoló Nusi néni elé, aki egy hatalmas pofonnal engedte visszaútjára el. Vagy amikor először térdelt tíz percen át ugyanezen dobogó vasalt szegélyén. Nusi néni egyébként szerette a változatosságot, néha vonalzóval dolgozott, ilyenkor a kinyújtott és összeszorított ujjaknak kellett a körmöst viselnie… Általánosságban előrebocsátható: több évtizedes iskolai pályafutása alatt Jenő közelről tanulmányozhatta, mint lesz a poroszos, tekintélyelvű, ám hatékony iskola szépen fokozatosan nyugati típusú, liberális és egyben hatástalan intézménnyé, amelyben elébb a nevelés tűnik el teljesen, majd megszűnik a tanítás is. Olyan iskolában kezdte, amelyben a tanár verte a gyereket, és olyanban végezte, amelyben a gyerek verte a tanárt.” Így veszi kezdetét Gold Jenő szocializációja. Kilépése az otthon óvó melegéből a nagyvilágba. De körmös ide, körmös oda, az ifjú Gold mindenek dacára egy életre elkötelezett híve marad mindenféle gyermek- és tanintézménynek. Olyannyira, hogy még tanárnak is felcsap egy időre. Az élet be- és megtanulásának olykor igencsak rögös és fáradtságos útja a családias wekerlei óvodán, az ugyancsak wekerlei általános iskolán és az ország egyik legjobb gimnáziumán, többnyári táborokon és egynyári szerelmeken át vezet egészen a Magyar Néphadsereg aknavető ütegéig, ahol életre szóló ivászatok és barátságok esnek. És ahonnan végül épségben leszerelvén az író Villonnal együtt elmondhatja magáról: Mindent tudok hát, drága herceg, Tudom, mi sápadt s mi ragyog, Tudom, hogy a férgek megesznek, Csak azt nem tudom, ki vagyok. Éppen ezért a könyvnek csak egyelőre van vége.

Más. Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesült Őrbottyán néven anno. Bp-től 30 km-re található.

Az Üvöltés antológia (valahol) nekem is megvan régóta, de nem olvastam sem ki, sem rongyosra. Ezt is Orsi írja a blogjában:
"Annak idején épp annyira vonzott ez a fajta én-megosztás, mint amennyire ma ellenállok neki. Mindenkinek van egy hippikorszaka, nekem is volt, békejel, az Üvöltés antológia rongyosra lapozva a nagypapától lenyúlt nagy férfikabát zsebében. Igaz, mi nem magunkat olvastuk fel, hanem Ginsberget, mindig találtunk benne valami újat. (A Kaddis nekem ma is olyan vers, amit szívesen olvasok fel magamnak egy üres szobában, próbálgatom a levegőt, a ritmust közben, ami a szerzőnek olyan fontos volt. Igyekszem megtalálni a helyes tempót, ahogyan leginkább hat. Az ő generációjuk honosította meg az open reading műfaját, amit voltaképp a mai slam elődjének tekinthetünk, nekik volt talán először legalább annyira fontos a jól előadhatóság, mint maga a szöveg. Sokat tanultam tőle a verszenéről.) És bár Ginsberg tényleg bárkinek feltárta magát, azért tudta, hogy „Egy költő számára ez a legnehezebb: fel kell készülnie arra, hogy csak önmagának ír. Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne kelljen gyakran erre gondolnom. A lényeg, hogy az ember kiadja magából, megtisztuljon, és hogy mindig megőrizze öntudatát, még ha ez gyakran elég gyötrelmes is”"

Bővebben: http://magyarnarancs.hu/komplett...

Azért ídézgetek tőle, mert a versírás, az írás - mint tevékenység - közös benne és sok itteni alkotóban. És megszívlelendőnek tartom a gondolatait.

Nem én olvastam (én csak a filmet láttam nagyon régen), ő olvasta: Karafiáth Orsola. És ezt írja a Lepkegyűjtőről (ismeri a sztorit valaki?), John Fowles regényéről a cikk végén:
"Pár éve megkerestem egy pszichológus ismerősömet a problémámmal, hogy nem tudok szabadulni a versmértékeimtől, hogy nem megy nekem a szabad vers, mi a baj velem? Nem találtunk megoldást, megfejtést, és azóta már sikerült kicsit másképp tekintenem a formaőrületemre. (A szétesés elleni harcomra.) És azt gondolom, nem baj, ha fogva tart a forma: előbb-utóbb kiadja majd az én szabadságom mintázatát is, kitágítja a határaimat. Lehet, hogy egy új regényben. De a játék szabályait még tanulnom kell. Fowles sem ezzel a könyvével kezdte."

Bővebben:
http://magyarnarancs.hu/komplett...

(Ez mehetett volna a filmes társalgóba is.)

Hunter S. Thompson a Félelem és reszketés Las Vegasban c. könyvét az extremitások iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom.
Még nem olvastam (a filmet láttam, az nagyon tetszett, Johhny Depp adja az írót), de a könyv már családon belül van, úh. fogom.
A folytatása (nem is, inkább visszaemlékezései az életére) hamarabb megvolt (A félelem birodalma, H.S.T. utolsó könyve), még szintén várja, hogy elolvassam.
"Aki vadállatot csinál magából, megszabadul az emberi lét fájdalmától."
DR. JOHNSON
Ezt az idézetet választotta mottójául Hunter S. Thompson a Félelem és reszketés Las Vegasban c. könyvének elejére. És ez a könyv vége felé olvasható tőle, immár saját gondolatként:
"Nem szeretnék reklámot csinálni a drogoknak, az alkoholnak, az erőszaknak vagy az őrültségnek, de nekem bejöttek."
(Hunter S. Thompson)
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C...(film)
http://moly.hu/konyvek/hunter-s-...
http://hu.wikiquote.org/wiki/F%C...

Helyesen Johnny Depp.

Jaj igen, Thompson. Zseni.

Tar Sándor válogatott novelláinak (Te következel a címe) a felénél járok. Lassan, nagyon lassan. Mert a sajtó és az internet elrabol tőle mindig. És van, hogy csak este elalvás előtt jutok előrébb benne.

Én most éppen Lolitát. Genius.

A Lolitát? Nabokov a géniusz?

Így, vagy a mondatok felcserélve.

Én még nem olvasta. Mostanában Márai novellákat olvasok. Nincs türelmem hosszabbra. Lehet, hogy ez már a vég? Nem is tudom...

Márai nem fog feldobni hangulatilag. Nem a vég. Dehogy! :)

Így, vagy a mondatok felcserélve.

Vissza fogok jönni, de most kevés az időm. Olyan jó dolgokat küldesz, szeretek csemegézni belőle.
Addig is ölellek: Dana

:) Köszi, viszont...:)

Ebből (Gion Nándor: Mit jelent a tök alsó? - Novellák a hagyatékából -Noran Kiadó, 2004) még csak egy fejezetet, ill. novellát olvastam el. Sosem olvastam korábban Gion Nándort, csak hallottam, hogy milyen jó. És igaz, szuperül ír. Két napja volt 10 éve, hogy Szegeden meghalt. Biztos, hogy még beszerzek tőle pár kötetet. A Noran Libro most ért az életmű sorozat végére egy interjúkat és esszéket tartalmazó kötettel. (Véres patkányirtás idomított görényekkel – Naplók, interjúk és más írások)

http://bookline.hu/product/home....

http://www.noranlibro.hu/?t=glob...

Ez is Béla unokabátyámtól van, a szamosszegi könyvtárból. :)

Meg egy Tar Sándort is hoztam tőle, abban előrébb vagyok, 6-7 kis íráson túl. Tőle már olvastam a Szürke galambot, az is novelláskötet. Tar Sándor: A térkép szélén
Ő is nagyon jól ír, mindketten olvastatják magukat. És Tar nagyon lentről jött. Ott is maradt végig, ott is halt meg. Cudar élete volt. Erről itt egy interjú:

http://www.klubhalo.hu/modules.p...

Tőle is keresni fogok még novellákat, van belőlük vagy hat kötetnyi.
http://www.libri.hu/konyv/a-terk...

http://legeza.oszk.hu/sendpage.p...

1998-ban a MaNcs szavazásán:
az év legjobb magyar könyve

1. Tar Sándor: Lassú teher

2. Hazai Attila: Budapesti skizó (3.)

3. Garaczi László: Pompásan buszozunk

http://magyarnarancs.hu/publicis...

Már Hazai sem él, pedig ő fiatal volt még Tarhoz képest, öngyilok. Tőle sem olvastam eddig. Tán csak egy novellát. Pedig ezzel a Budapesti skizoval és a

http://magyarnarancs.hu/konyv/vi...

http://magyarnarancs.hu/konyv/me...

És még Garaczit sem olvastam, meg Háy Jánost és Darvasi Lászlót sem, meg Kukorelly Endrét, Péterffy Gergelyt sem. És oly sok kortárs magyar írót, nőket, férfiakat. De ami késik...
És Poós Zoltánt, Cserna-Szabó Andrást, Grecsó Krisztiánt, Térey Jánost, Peer Krisztiánt sem.

Oravecz Imrét viszont olvastam, és még szeretnék. Érdekes, hogy nem vágyom arra, hogy külföldi szerzőket olvassak, bár Salinger (ő is nemrég halt meg) Zabhegyezője is itt vár, eljött velem az is Szamosszegről. Igaz, nem a községi, hanem Béláék házi könyvtárából.
Egy Oravecz interjú:

http://www.pim.hu/object.2211426...

Gion Nándor (Szenttamás, 1941. február 1. - Szeged, 2002. augusztus 27.) - most volt a halálának az évfordulója...
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gio...
10 éve halt meg Gion Nándor - Gerold László, Szarvas Melinda és Szilágyi Zsófia beszélgetése itt:
http://www.youtube.com/watch?v=n...

Nem tudom, hogy én,mint tizenöt éves tanuló tudok-e itt valami olyat ajánlani ami nem csak az én korosztályomnak szól, de szeretném megpróbálni, mivel most olvastam egy olyan könyvet,ami szerintem nagyon szívhez szóló, élvezhető, és igazából felnőtteknek írta meg elsősorban Lázár Ervin. A Franka Cirkusz hangjátékokból áll, kis történetekből, amik kicsit elrugaszkodnak a valóságtól, de mégis amikor olvastam úgy éreztem ,hogy Lázár Ervinnek gyakran pontosan és kerülgetés nélkül sikerül rámutatnia a mai emberekre, érzéseikre. Elgondolkodtató, szép, és egyben szomorú. Szerintem érdemes elolvasni!

Köszi, jó tudni. :)

Szeretem Lázár Ervin meséit. A négyszögletű kerek erdő a kedvencem. Köszönöm szépen az ajánlást. Üdvözlettel: Dana

Jó annak akinek ilyen unokabátyja van. Kölcsön kérhetem? Nem ismerem őket, de most, hogy körbenéztem egy kicsit a neten, szeretném megismerni őket. :)

Bélát? Ha Ági, a felesége beleegyezik, akkor felőlem igen. :)

Kizárólag "könyvügyileg" venném kölcsön! :) Jó, ha van valaki a családban, akivel lehet irodalomról, könyvekről beszélgetni. Én eléggé magamra vagyok utalva ebből a szempontból. A családom nem nagyon örül az én vershobbimnak. :) Azért elviseli valahogy. :)

Sajnos évente csak 4-5 napot töltök Szamosszegen és környékén (a rokonság szétszóródott, azért. Idén talán egy hetet. Majd itt "beszélgetünk". :)

Tóth Erzsébet előtt Tóth Krisztinát olvastam. Szintén Béla unokabátyám könyvtári könyve: Vonalkód címmel. Évente egyszer járok Szamosszegen, apám szülőfalujában. Augusztusban szoktam menni. Úgyhogy ideje elolvasni a tavaly nyáron elhozott köteteket. Tóth Krisztinától vannak saját könyveim is. Prózák, és veresek is. Ez az első novelláinak gyűjteménye.

"Tóth Krisztina elsősorban költő, a Vonalkód pedig az első novelláskötete, mint ahogy a címe is mutatja, tizenöt történetet tartalmaz, melyeknek alcímében mind megtalálható a vonal szó, illetve ennek a szónak valamely összetett szavas változata, mint például: Záróvonal, Élvonal, Színvonal, Bikinivonal, stb. A kötet érdekessége továbbá, hogy olyan történeteket tartalmaz, melyek meghatározóak voltak a szerző életében, ezáltal fontos szerepet tulajdonít nekik. A tizenöt történet a maga nevében/nemében mind egyedi és páratlan, én azonban kettőt ragadnék ki. Az egyik A kastély (Élvonal), a másik pedig Ez itt minek a helye? (Bikinivonal)."

Bővebben itt:
http://www.sciencecaffe.com/hu/s...
És itt:
http://www.kortarsonline.hu/2009...
Egy verse:
http://www.litera.hu/hirek/toth_...
Egy másik, elemzéssel, ez VERS:
http://magyarnarancs.hu/konyv/ad...
Szakmai életrajz:
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C...(k%C3%B6lt%C5%91)

Ki ismeri Tóth Erzsébet költőt? Mást is ír. Esszét, tárcát. Én a verseit még nem ismerem. http://www.kortarsonline.hu/2011......
Most olvasom a gyűjteményes kötetét Szívhangok címmel.
"Tárca az, amit azért ír az ember, hogy ne legyen üres a tárcája. Hogy ne pisiljék le a kutyák, na - magyarázta a barátom, szinte csak magának. - Agyad félközép tartományában mindig van tíz-húsz tárcára való készenlétben, álmodban is le tudsz pötyögni kettőt-hármat - mondta, nyilván rendkívül bölcsnek hitte magát. De a 'félközép' tetszett. Egyébként fütyültem az egészre, úgy képzeltem, egész életemben kizárólag verseket fogok írni. Eltelt harminc év, a barátom már nem él, én meg gyakrabban írok tárcát, mint verset. Ezt nyilván még ő is blamának érezné. Se vers, se regény, se esszé, se novella? Milyen író az, akinek csak forgácsai vannak? Aki a tárcából éldegél?" Tóth Erzsébet
http://www.kortarskiado.hu/index......
A Láncok a csuklón-t is olvastam tőle.
http://www.kortarsonline.hu/2007...
"Ami megtörtént: 2005. augusztus 25-én a Nyugati pályaudvar előtt összeesik és meghal Csajka Gábor Cyprian költő, s az életre szólónak remélt barátságból egy szempillantás alatt „életre szóló halál” lesz. Pontosan úgy, ahogy néhány évvel korábban a szintén elmaradhatatlannak hitt másik költőtárs, az önpusztításban már-már felülmúlhatatlan Szervác József esetében is bekövetkezett."
És ki ismeri, ismerte e két jeles férfiút? Hallottatok róluk? A két kötetet a szamosszegi unokabátyám adta a kezembe. Ő a könyvtáros és a művház vezető ott.

"Szeretlek, szeretsz? Mily reménytelen!" (Nemes Nagy Ágnes)
http://mno.hu/migr_1834/a-boldog...
A következő írás is része a szerző (költő) Szívhangok c. tárcakötetnek.
Tóth Erzsébet: A boldogság unalma
Eredeti megjelenés: 2004. november 13., szombat, Archívum - Magyar Nemzet

Tóth Erzsébet Nemes Nagy Ágnes Az élők mértana I-II. (Osiris Kiadó, 2004, 716+588 oldal, 6500 Ft) című gyűjteményes kötetéről:
http://www.ujkonyvpiac.hu/print....

http://moly.hu/konyvek/nemes-nag...

Báthori Csaba is írt róla:
http://magyarnarancs.hu/zene2/ko...

Érdemes lenne tán olvasni ezt is. :) De könyörgöm, a két kötet összesen 1300 oldal! És az ára?! Lásd fenn! Igaz, antikváriumban vettem pl. 600 ft-ért Berda József összeset nemrég. Eredetileg 4990 ft lett volna.
http://bookline.hu/product/home....

A Berda kötetről Bán Zoltán András írt recenziót:
http://magyarnarancs.hu/konyv/la...
(Helikon Kiadó, 775 oldal, 4990 Ft)
"Lába között fütyül a szél (Berda József összegyűjtött versei)
1980 óta nem jelent meg kötete a Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és később Kormos István által is nagyra becsült költőnek. A dr. Urbán László bámulatos válogatásában és szöveggondozásában kiadott, minden eddiginél teljesebb gyűjtemény most talán ismét megszeretteti a közönséggel üvöltve életigenlő líráját. (...)
Költői debütálása után (1928) különféle alkalmi munkákból tartotta el magát, így érte meg az úgynevezett felszabadulást.
És ekkor, 1945. november 25-én az alábbi hirdetés jelent meg a Magyar Nemzetben: "Ez nem tréfa...
Mivel Magyarországon a legnevesebb költők vershonoráriuma 1 liter bor áránál is kevesebb: kéziratgyűjtőknek 1 liter borért egy szabadon választható versem kéziratát adom. (Vendéglősök, kocsmárosok is jelentkezhetnek.) Cím: Berda József, Újpest, Szent Gellért utca 31. szám." Ebben a közleményben minden benne van, ami Berdát fölületesen jellemezhetné: bohémság, hetyke koldushajlam, piálási kedv, hedonisztikus provokáció, a pokoli szegénység szemtelenkedő kétségbeesése. "Ha kell, embert is ölök..." Na nem, idáig azért a szelíd Berda nem ment el, noha már említett önéletrajza szerint kvaterkázó barátja volt József Attilának. `t nem a tébolyig, csak a pimaszságig vitte a reménytelen, leküzdhetetlen szegénység. Kosztolányiné emlékezései azt állítják, hogy amint megjelent náluk, azonnal a tárgyra, vagyis a tarhálásra tért. Sikerrel. Kosztolányi boldogan támogatta az ő világától meglehetősen elbitangolt, folyvást rövidnadrágban járó,
tarisznyás szegénylegényt."

Egyébként a Berda szobortól és a költőről elnevezett utcától sem lakom messze Újpesten. Berda József tisztelőinek egy kis csoportja a születésnapján a szobor előtt emlékeznek rá egy-két flaska jóféle borocska mellett. Természetesen a költő szobrát is meglöttyintik ilyenkor, ne szomjazzon a vén kujon. :)

Kosztolányinak jó szíve volt, József Attilát is támogatta. :) Belecsóztam, most jólesne egy pohár bor. :)
Jó pihenést Robi! Ölellek: Dana

Ha megtehette. :) Köszönöm Dana, én is. :)

Eredetileg a Kosztolányihoz akart verset írni, de Kosztolányi unszolására Megírta Babitshoz a Magad emésztő című versét. ( Összevesztek Babitscsal, mert nem elég, hogy kritizálta Babits egyik versét, de át is írta. Így aztán József Attila posztumusz kapott Baumgarten-díjat. :) ( Kosztolányi mindig rászavazott).

Köszi az információt Dana. Akkor vigyázok én is (bár nem mérném magam egyikükhöz sem), ha esetleg más versét szeretném átírni. :) Volt már rá példa, és nem mindenki vette jó néven. Ráadásul nem is a szerző, hanem más nehezményezte, hogy piszkálom a másét. :)

Köszi szépen. Őszintén szólva Garai kissé távoli és oldalági rokon volt a számomra. Ennyit az írói vénáról. Na meg elárulom, hogy neki egyébként indiánvér csörgedezett az ereiben az apai ág révén.
Itt van róla kép is: http://garaigabor.wrm.hu/ Ez a Garai Gábor emlékoldal mást nem tartalmaz az életrajzon kívül sajnos Pedig az édesanyja, Garay Etta emlékirataira (van ilyen fül a menüben) nagyon kíváncsi lennék, hiszen családi vonatkozásai lehetnek. Meg kéne tudnom, ki hozta létre a honlapot. Garai költő volt elsősorban. És mellesleg a Kádár-Aczél-kor kegyeltje. Funkcionárius, káder, írószövetségi potentát. A '60-as évek közepén pl. Opelje (!?) volt már. Viszont jó versei voltak. Személyesen sosem találkoztam vele, csak hallomásból tudtam róla gyerekként. Érdekesség, hogy a halála (nem élt túl egy kockázatos műtétet) előtt kommunista létére templomba ment az unokájával. Ez sokatmondó epizód az egyik nagybátyám szerint.
http://fanny-onewayticket.blogsp...
A vers alatti kommentekből:
László2011. január 30. 6:17
Kedves Lili!

A vers nagy érdekeltsége nem csak a fent említett kettősségen múlik.
Ákos - Dúdolni halkan számát dolgozta fel a Magashegyi Underground, ők tették a zenébe a vers szavalását. Nagyon jól sikerült és gondolom mindenki kereste a verset és ezt dobja ki a gugli elsőnek.
A "névtelen" kolléga által említett linken elérhető :) Megéri meghallgatni!!!!

üdv: Laci

Lili2011. január 30. 8:13
Kedves Névtelen és László! Köszönöm, hogy kielégítettétek kíváncsiságom. Megnéztem, illetve meghallgattam Ákos zenéjét ebben a feldolgozásban, tényleg lenyűgöző lett, köszönöm:)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gar...

Mennem kell sajnos. Visszajövök, mert én is szeretnék ajánlani egy könyvet. :)

Podmaniczky Szilárd: Döglött kutyával őrzött terület
Ezt olvasom mostanában és nagyon tetszik. Bővebben most nem szólnék itt a könyvről, majd később, ha a végére értem. Podmaniczky sajátos humorát Már több, mint tíz éve megkedveltem a Magyar Narancs Egotrip rovatában és az Élet és Irodalomban, ahol rendszeresen publikált. Később jó pár kötetét megvásároltam. Erre mód van itt is (viszonylag kedvező árakon):
http://www.podmaniczky.com/
http://www.podmaniczky.com/index...
http://www.librarius.hu/konyvesbolt
A 710 oldalas Szép Magyar Szótárt pl. én 4900 ft-ért vettem meg könyváruházban, a szerző honlapján 3000 ft. Elnézés az ingyenreklámért meg a sok linkért! Nem kapok jutalékot, csak örülnék, ha más is felfedezné magának az írót. Megjegyzem, a stílus, amit művel, nyilván nem mindenkinek jön be.
Az alábbi linken a saját írásait és az általa is ajánlott és támogatott szerzők műveit lehet olvasni többnyire novellánál nem nagyobb terjedelemben. Vannak még ott ilyen-olyan prózák, versek, mesék, interjúk, kritikák, publicisztikák, gondolatok és riportok is.
http://www.librarius.hu/
A most olvasott köteben ez a rész (sok más közt) például nagyon tetszett:
‎"A múltkor beírattak hozzánk egy érdekes kisgyereket, alig múlt négy, de már verseket írt, és olyan választékosan beszélt, mintha filmet néznénk. Ahhoz képest, hogy a legtöbb gyerek már a szülőcsatornában bazdmegel, ő egy fehér holló. Most azt várja, hogy nőjön öt centit, és elérje Arisztotelészt a polcon, mert annyira büszke, hogy nem kéri el az apjától. Anyja meg sajnos nincs neki. "
(Podmaniczky Szilárd: Döglött kutyával őrzött terület, az epizód címe: Anyámnak hiába mondom, hogy menjünk el valahova nyaralni, mindig kitalál valamit - Podmaniczky Művészeti Alapítvány 2010.)
A könyvbemutatón ott voltam és fotóztam is:
http://angyalamuveszellatoban.bl...
Interjúk a szerzővel:
http://www.sonline.hu/somogy/koz...
http://www.sonline.hu/somogy/koz...
http://www.konyv7.hu/index.php?a...

Beleolvastam. Tetszik. Azért vagyok ilyen rövid, mert tényleg csak beleolvastam. Köszönöm az ajánlót!

Érdekes érzés a film után olvasni a könyvet, vagy fordítva. Van amikor csalódom magam is, ha ellenkezik, egyáltalán nem hasonlít az én belső látásomhoz. Vagy másképp értelmezi a rendező. Illetve nem is az a baj, hiszen ahányan olvasunk egy könyvet, annyian értelmezzük. Valamiért nem azt kapom, amire vártam. Az Egy gésa emlékiratait én is csak moziban láttam. Én még nem kezdtem új könyvbe. Ilyenkor Agatha Chirstie-t olvasok. Engem pihentet. :)
Kíváncsi vagyok a Galaxis útikalauz stopposokra is. Majd írj róla, ha elolvastad.
Köszönettel: Dana

Dana, kedves! Én csak ajánlani tudom. És persze egyet is értek. Ritkán van, hogy film és könyv ugyanúgy érdekes, izgalmas és szórakoztató. Én is félve vettem a kezembe az Egy gésa emlékiratait, mert bár filmvásznon nagyon tetszett, volt már nem egy elrettentő példa (pl. Egy lányról; a film zseniális, de a könyv, inkább egy unalmas ember, unalmas története) arra, hogy vagy az adaptáció vagy az eredeti mű okozott csalódást. Ez esetben nem ez történt. Bár ismertem a történetet, teljesen bele tudtam magam élni. Nekem pozitív élmény volt. William Wharton-tól olvastam egy hete a Büszkeség című könyvet. Ha érdekel írok róla, nekem nagyon tetszett.

Persze, hogy érdekel! Azért van ez a társalgó!
Visszagondoltam ma a gyerekkoromra. Vissza valahová az ó időkbe. :) Én Fekete István Keléjével kezdtem. Szerettem azokat az embereket is akit megformált. Ribizkét, Ágnest, a piacot és persze a szamarat, Tást, a vihart, a villámcsapás története is lebilincselő volt. S aztán jöttek a mesék. Ezeregy éjszaka meséi, Többsincs királyfi, Piros mesekönyv, Bazsov mesekönyv és a többiek. :)
Persze ez nem ide tartozik, csak eszembe jutott, mert hallottam a rádióban, hogy keveset mesélünk a gyerekeinknek. Igen, mert rohanás van, fáradtság, türelmetlenség. Egyszerűbb berakni egy Cd-t, bekapcsolni a tévét. Pedig fontos ez az érzelmi közelség. A magyar népmesék csodálatosak.
Hiába gyűjtötte össze Benedek Elek ( és nem csak ő), ha nem hallják a gyerekek, tőlünk szülőktől.
Várlak Kedves! Ölellek: Dana

Én kiskoromban mindig kiköveteltetem magamnak a meséket. Nem volt sokcsatornás tévénk, videó kazettán néhány rajfilm volt meg, igaz azokat rongyosra néztük. Ezért többnyire maradtak a könyvek. Emeletes házunk van, a nagyszüleim a földszinten, mi az emeleten lakunk. Rengeteget voltam és vagyok velük. A papám mindig fejből mesélt, többnyire kiszínezte a meséket, amiket ismert. Legtöbbször a János vitézt mondta el történetbe foglalva, alaposan kiszínezve. Nagyon szerettem. Nagymamám már inkább meséskönyvből olvasott fel, ahogy édesanyám is. Benedek Elek volt a kedvencem. Őt a mai napig szeretem. Mikor megírtam a villi mesémet, kinyomtattam és odaadtam a Keresztanyámnak, hogy olvassa fel a gyerkőcöknek. Sajnos mivel Erdélyben laknak, azóta nem is beszéltünk. Nem tudom mi lett a sorsa és hogyan fogadták, de ezzel a Keresztanyámat is szerettem volna rászoktatni, hogy inkább olvasson a gyerekeknek, mert a kislánya most 6 éves és rengetegszer néz rajzfilmet, ami persze nem feltétlenül baj, csak szeretném, ha a könyvek is nagy szerepet játszanának az életében. Valamint úgy gondolom, ha egy édesanya mesél a gyermekének, ott van egy személyes élmény, egy bensőséges viszony. Akárhogyan nézzük, ezt a legbájosabb Disney-figura sem tudja kompenzálni.

Úgy látom teljesen egyetértünk.

Édesapám nagyon szeretett olvasni! Azt mondta mindig, hogy mindegy miről szól, csak jó legyen! Már értem, hogy gondolta! :) Ági

Nekem sincsenek műfaji gondjaim. :) Jó legyen! Bár ezt is nehéz megfogalmazni. Mármint, hogy mi a jó. Sőt ami nekem jó, talán másnak nem. Sőt van olyan író, akit mostanában kezdek megszeretni. De van olyan regény is amit minden évben elolvasok és még mindig találok benne valami újat, mást. Egy olyan mondatot, amiért érdemes volt újra elővennem. :)

Majd mindenképp írok róla. Még eléggé az elején vagyok, de már most nagyon tetszik. :o)

Ennek örülök! Ölellek: Dana

Tényleg szép! :)

Én itt is olvastam nálatok a görbekörön, és nagyon tetszik amit látok!

Ennek örülök! Sokat kell olvasni itt is, máshol is!