Keresztutak (A Vers és próza együtt játszik! című játékra)

DnB képe

Már megint ez az eső! Meg ez a dugó. Őrület! Mostanában minden délután ez van. Ez a kurva csúcsforgalom! Most ráadásul együtt a kettő. Figyelj csak,... te emlékszel rá? Arra a rádióműsorra, aminek az volt a címe, hogy Csúcsforgalom. Petress István péntek délutáni élő adása volt a Petőfi rádióban. Tudod, különböző helyszínekről jelentkezett be élőben a forgalomból. Persze általában csak Pestről meg Budáról. De az a műsor legalább hetente csak egyszer volt. Nem úgy, mint ez a tájjelegű dugó.
Turistacsoportokat lehetne szervezni rá. Olyan már ez lassan Kupacson, mint Mohácson a Busójárás. Vagy Hortobágyon a délibáb. Harsoghatnának a rádió- és tévéreklámok külföldön és belföldön: Jöjjön nyaralni a kupacsi dugóba! Garantáltan kipiheni magát pár óra alatt minden délután. Sehova se kell menni, egy helyben sziesztázhat all inclusive. Óriásplakátokon hirdetnénk magunkat Törökországtól Horvátországon át a francia Riviéráig mindenütt. Nézze meg, hogy küzdenek meg egymással és mennek ölre a magyar vidék parasztjai az alig kisvárosnyi területen, ha motorizálták magukat.
Ráadásul ez a rohadék eső. Ezt meg bónuszként adnánk a vakációzóknak. Úgy ömlik, mintha dézsából öntenék. Akár az özönvíz. Noé már lehet, hogy építi is az újabb bárkát fenn a Mogyoróson. Csak nehogy elöntse az ár teljesen az utat, mert akkor elakadunk. Beleér a kipufogónk a vízbe és annyi. A utak találkozásánál a legrosszabb. Ahol a dombról hömpölyög lefelé a sáros lé. Pár éve még volt a város szélén pár régi, vályogtéglából épült ház. Egy ilyen nyári özönvíz alkalmával kiöntött a Bara patak és magával vitt mindent a kertekből, az udvarokból. A Págyi út melletti laposba lemosott vagy négy-öt házat is. Fél óra sem kellett neki, hogy romba döntse és elhordja őket, mint a tenger a homokvárat. A legöregebb kupacsiak sem emlékeztek ilyen katasztrófára.
Mindenki biztonságban érezte magát még ott a Mogyoróson is. Mert a házak hatvan-nyolcvan méternyire is voltak a patakmedertől, amiben aszályos nyarakon épp hogy csörgedezik némi kis víz. És legalább öt-hat méternyivel az átlagos vízszint felett épültek ezek az öreg házak annak idején. Nem gyanakodott, nem gondolkodott el senki sem azon, hogy miért is jár ott lenn olyan mély mederben a patak. Elhanyagolták a tisztítását, a karbantartását. Volt, ahol már kisebb, karvastagságú fák nőttek benne. A partfogó műanyag dróthálókat is elette sok helyütt az idő. Az emberek ébersége és félelemérzete a hosszú évek alatt lankadt, mert évtizedekig nem volt olyan rendkívüli időjárási helyzet, ami figyelmeztesse őket, hogy ebből még baj lehet. A hirtelen nyári vihar annyi esőt zúdított a környező dombokra, hogy a sok hordalék, az erdőkből kihordott faágak, uszó farönkök a Malom-kanyarban a hídnál elakadtak és torlaszt képeztek. És máris megvolt a baj. Még a Pálfi sógoréknál is az ablakon folyt befelé a víz a szobába.
Akkor egy ideje már nem volt igazi gazdája a városnak. Az új urak, polgármesterek meg a csókosaik, az atyafiaik és a képviselő testületek csak a saját gazdagodásukkal voltak elfoglalva. Mit érdekelték őket az utak, a patakmedrek, az iskolák, meg az óvodák állapota. Az utóbbi húszegynehány évben, vagyis a gengszterváltás óta egymást követték az újabb és újabb kóklerek, politikai útonállók, közönséges bűnözők a városházi párnázott ajtók mögött. Okostelefon pittyeg a zsebükben, eszik az adónkból a kaviáros szendvicset, rizsfelfújtat, serranoi sonkából készíttetik a tormás sonkatekercset, isszák a francia konyakot, az orosz pezsgőt, meg az Ábris bácsi házi pálinkáit. Lovagolni és vadászni járnak, meg vitorlázva nyaralni az Adriára.
Eközben pénzügyi műrepülést mutatnak be csavarokkal, bukófordulókkal, mélyrepüléssel és dugóhúzókkal. Adóssághegyek, deviza hitelek és kötvény kibocsájtások. Eladósították a várost, jelzálog van még az öregotthon kerti hintaágyain is. Hozomra, hitelből épült itt szinte minden. Vagy uniós pénzből. Főleg abból. De ahhoz meg önrész kellett mindig. Közben meg teli szájjal szidják Brüsszelt, ahogy régen egymás között Moszkvát. Mert miből lett a képtár, a múzeum, az újjá épített városháza, a nyári pálinka-, az őszi szüreti fesztivál, a néptáncos találkozó, a mazsorettcsoportok találkozója, a roncsderbi, a körforgalom, új utak, az aszfaltozások, a szökőkút, a díszburkolatok, a csatorna és a sok járda? Az utóbbiak, azok tényleg kellettek már nagyon. De gondolkozzunk már kicsit azon is, hogy van az, hogy mindig csak az épp hivatalban lévő képviselők utcáját aszfaltozzák le? Én meg tengelyt törhetek a saját házam előtt, ha sosem válasszuk be a Józsi szomszédot a Városházára és ha nem tömöm be magam a lyukakat.
De ezeknek az új undokoknak annyi eszük nincs, mint a legbutább parasztgyereknek. Mert az legalább tudja, ha kivan a seggük a gatyából, akkor nem vesz az apja meg az anyja hitelre autót és plazma tévét.
Vagyis nem jól mondom. Mert megvolt mindegyiknek a magához való esze. Miközben a várost a csőd szélére vitték, ők jól megszedték mind magukat. A város költségvetésén óriási lyukak tátonganak, mert presztízsberuházásokra meg a saját újraválasztásukra szórták el a pénzt. Választási költségvetés, osztogatás. Főtt a babgulyás, ugye. Na, tudod hol? Wellness hotelre meg élményfürdőre kellett költeni a pénzt? Amikbe a kutya se jön? Még hogy turizmus! Ide? A díszburkolatos főtérre, meg a nagy semmibe? A Horthy-szoborra és arra a kihasználatlan, új focipályára mért kellett milliárdokat költeni? Ezek az uborkafára felkapaszkodott kis uracsok könnyen verték mindig a csalánt. Persze a máséval. Egy sem a saját egzisztenciáját kockáztatta. És ha csődbe megy a város, mi lesz? Ki ad fizetést a nejemnek? Meg segélyt a rászorulóknak? Ki fizeti a fűtést télen az iskolákban, a közintézményekben? Például a tök üres művelődési házban? Majd jól bezárják őket? Ehh! Mind egyformák ezek. Az egyik kutya, a másik eb! Most mit cöcögsz? Nincs igazam? Hát dehogynem. Hogy mondod? Na, igen. Végül is… Igen. Jó, ezt elismerem.
De amazok is ahelyett, hogy például az idősek és a kisgyerekesek, meg a munkanélküliek szociális ellátását oldották volna meg, és beruházásokat csábítottak volna a városba, a saját pártkasszájukat töltögették, meg az ismerős vállalkozóknak juttatták a munkákat. A közbeszerzési pályázatokat úgy írták ki mindig, hogy azt csakis a sógor, koma, vagy az ipam meg a napam nyerhették csak meg, hisz rájuk volt szabva.
Aztán a cigányoknak is csak mindig választás előtt vittek segélycsomagokat. Onnan tudták meg, hogy megint választás lesz és menni kell majd szavazni. A kórházunkat átjátszották magánkézre, hogy a végén bezárják a sebészetet, a szülészetet és a belgyógyászaton kívül szinte mindent. Most ha valami nem egyszerű bajod, betegséged van, utazhatsz majd' harminc kilométert Tállajra. És ha nincs kocsid, vagy senkid se, aki elvigyen, akkor oda az egész napod. Mert ha nem végzel legalább délben, akkor csak este hétre érsz haza. Hát hogy tehettek ilyet, hogy bezárták a vasutat? És a buszközlekedést is kiherélték? Öt járatpárt hagytak meg összesen. Kettőt reggel, egyet délben, kettőt meg este. Ejnye már, no! De hát hiába beszélek én!
Nézd csak oda! Hogy ömlik lefele a Mogyorósi útról a víz. Van, ahol már fél méter is meglehet. Nem hiszem, hogy mindenki át tud jutni előttünk a kereszteződésen. Jobb lesz, ha félreállunk és kivárjuk ennek az ítéletidőnek a végét. Még bajunk esik nekünk, vagy az autónak.
Keresztutak. Mindig ezek a keresztutak. Most is egy ilyen előtt állunk. Mi is. Meg az ország is. A '90-es választások óta már oly sokszor választottuk a rosszabbik utat. Barbárság, vagy demokrácia? Gondoltad, hogy megint ide jutunk? Hogy ismét egy keresztút előtt áll az ország? Ha a rendszerváltás óta néha azért jó irányba is mentünk, akkor meg visszafordultunk mindig erről az előre vezető útról. Mára oda jutottunk, hogy szinte hátrébb vagyunk bizonyos szempontból, mint amikor elindultunk. Úgy értem, hogy távolabb Európától. Képletesen szólva. Mint amikor egy társasjátékban mindig rosszat dobsz és vissza kell menj a startvonalra. Lehetne a mi kis társasjátékunknak is az a neve, hogy Keresztutak.

Budapest, 2013. április 4.

A feladatban megadott hat szó: okostelefon, vályogtégla, műrepülés, csúcsforgalom, özönvíz, rizsfelfújt.
Én a napló és az élet címkéket adtam hozzá. De a monológot is csatoltam volna, ha lenne ilyen.
A feladat, a játék kiírása itt található prince (Zoli) oldalán:
http://gorbekor.hu/t%C3%A1rsalg%...

22 egyedi megtekintés
6 tag jelölte kedvencnek

Új hozzászólás

A Csúcsforgalomra emlékszem. (Ez nem érdem, csak elég idős vagyok hozzá.) Nagyon szerettem azokat az a műsorokat, mert Pesten laktunk...
De az írás nagyon keserű hangulatú, bár a választással, még én is tudom, mi a helyzet...
Elemezni nem tudom, nem haragudj! Ági

Én most szégyenletesen rövid leszek: Csúcs! Nagyon tetszik. Úgy is jövök még. Talán tagolhatnád a szöveget, mert így egybefolyik, bár nekem első olvasásra annyira tetszett, hogy először észre sem vettem. Szeretettel gratulálok és ölellek: Dana

Ottan viccelődni próbáltam, mert hogy azt írtad, hogy ,,az rohadék eső" :)

Hát igen, értem, előfordul :)

Üdv: Brigi

„Ráadásul ez az rohadék eső.” – gondolom, apró figyelmetlenség :) vagy archaizálás? :D

„Noé már lehet, hogy építi a bárkát fenn a Mogyoróson.” – ez tetszett :)

„Az emberek ébersége elenyészett, mert nem volt ami, és nem volt aki figyelmeztesse őket, hogy ebből még baj lehet.” – szerintem tömöríteni lehetne, valahogy így: nem volt, ami és aki figyelmeztesse…

„Akkor már nem volt már gazdája a városnak.” – dupla már

„gengszterváltás” – ez is tetszett :)

Eddig kicsit szedett-vedettre sikerült a hozzászólásom. Először több mindent ki akartam emelni, de a végére úgy éreztem, hogy nem kell. Nehezen álltam neki az írásodnak, mert úgy éreztem, hogy nincs eléggé tagolva, de ahogy olvasom, összeáll, miért jó az ömlesztés. Mosolyogtam, vigyorogtam végig, elképzeltem, elkapott a hangulat, sodort. TimO hsz-ének egyelőre csak az elejét olvastam el, de majd visszatérek hozzá szokás szerint :) én úgy érzem, ez afféle "népies helyzetdal”, nem politizálás, inkább finom, aranyos, frappáns kifigurázása egy bizonyos jelenségnek. Nagyon elkaptál ezzel az írással. Szívezem. :)

Elnézést újfent a válaszaimra várakozóktól, hogy az új hsz-t - ismét egy hölgyét - veszem előre. Ha egy nap nem jön újabb, előveszem az ő kommentárjaikat is. És kijavítom a jelzett hibákat is.

Kedves red!

Mi is a keresztneved?
Válaszaim sorban:
Az első megjegyzést nem értem, hogy mire vonatkozik (hogy az archaizálásom miben is kulminálódott?).

Köszi. :)

Igazad van. A fenti hozzászólók közül jelezték ezt már, de még nem volt időm javítani, bocsánatot kérek!

A duplázásra is figyelmeztettek.

A gengszterváltás eléggé közismert - nem saját - kifejezés. Más tollával ékeskedem. És kétszer is, amit szintén szóvá lett téve fentebb, hogy sok (TimO írta?).

Rá se ránts, milyen. :) Így is köszönöm szépen a figyelmedet.

A tagolás tervbe van véve. Tulajdonképp mondhatnám, hogy tervezett volt az ömlesztés, van rá indok, de nem az volt, hanem az idő szorított, lásd a publikálás óráját! Tudom, hogy igényesebb is lehettem volna és feltehettem volna bekezdésekre bontva is délután, csak elkapott a publikálási láz az írási láz folyományaként, sorry!

Örülök a véleményednek, megtisztelő, hogy figyelmet fordítasz rám (ill. az írásomra). Komolyan mondom, jó volt olvasni a véleményedet és a bele foglalt dicséreteket. boldoggá tettél soraiddal, nagyon örülök, hogy a művem olvasása élmény volt számodra.

Üdvözlettel
DnB - Robi

Elöljáróban megint elnézést kérek a reagálásomra várakozóktól, hogy előreveszem a válaszolásban Tim Olsent, a hölgyet. Lehet, hogy valakinek ez új? Mármint a neme. Bocs, TimO, előbb-utóbb ezt mindenkinek meg kell tudni.:). No, de nem neme miatt kap előbb választ a férfiaknál. Hanem a sok-sok betű miá, amit írt nekem.

Szóval szia, kedves TimO!

Legalább olyan hálás vagyok neked a leltárért, mint Jenny a saját hasonló című prózájánál. És nagyon-nagyon köszönöm az idődet. Ez a legtöbb, amit adhattál. Vissza már nem adhatja neked senki.

Hátrább kezdem. Itt nincs megnevezett oka, hogy miért emelted ki ezt is: "Van, ahol már fél méter mély ott a víz."
Az utolsó hibát már prince Zoli is említette, de még nem volt időm szerkeszteni. Tán nem olvastad.

Ha több válaszom lenne már a kommentárokra, akkor pl. molnár péternek felemlítettem volna a tördelés hiányát, hogy mit gondol róla, mert nekem sem tetszik egyben. Valóban rohammunkában csináltam, kb. éjjel fél 10-től fél 1-ig, és ez meg is látszik rajta. Pedig volt tisztázás, utómunka, beszúrás, bővítgetés. És ezek mind újabb hibalehetőség veszélyét hordozták. Az első hiba a lajstromodon is emiatt van, a megint szó lemaradt. Mert a második mondat volt az első. A mostani első csak később került elé.

A politikáról. Ez valahogy jött, mert foglalkoztat. A direkt pártpolitizálást azt hiszem, hogy sikerült elkerülnöm, de akinek van füle, hallása, és kicsit is tájékozott, az bizonyára el tudja helyezni az írásomat és engem is egy bizonyos közéleti és politikai szemléletet tükröző palettán. Ha mégsem, akkor jól kerültem ki ezt a csapdát, amit magamnak állítottam. Mérsékelt dicséretedet ez ügyben köszönöm.

Tájjellegű dugó. Lehetett volna helyiérdekű is. Vagy lokális, vidéki, parasztfalvi, mucsai. Utóbbiak pejoratívan minősítőek, nem kívánatosak. Esetleg Dunántúli dugó, hogy alliteráljon.

Págyi út. Laposban, ez nem tévedés. Mélyen, alul, horpadásban, mélyebben fekvő közel sík területen. Lapályoson, lapályon. Esetleg gödörben, de az nem lapos, - ahogy a horpadás sem, - egyenes, hanem íves felszíni forma. Tehát nem lápos. Bár írhattam volna azt is. Miért ne? :)

Vályog (agyag) vs. homok. Az ellentétet a víz elemi erejének, sodrásának érzékeltetésére használtam, nem túl nagy szakértelemmel. Tehát oly gyorsan jött a víz, hogy hamar elkoptatta, elmállasztotta a vályogot. Mintha homok lett volna, amiről tudjuk, hogy nem tapad össze, mint az agyag. Nem túl életszerű hasonlat. Nem láttam még árvizet közelről. Bár a Római-parton egyszer 2005-ben (?) lapátoltam homokzsákokat, de az az első védvonalnál, (nyúl)gátnál volt, mintegy kétszáz méterre a medertől, a parttól.

"Az emberek ébersége elenyészett" - Bizony igaz, nagyon is az, ami írtál. Jó a javaslatod is.
Ami, aki, - szintén. Javítom majd.

"A hirtelen nyári vihar annyi esőt zúdított a környező hegyekre, dombokra, hogy a sok hordalék épp a Malom-kanyarban elakadt és torlaszt képezett." - szintén jól látod. Javítandó.

A spanjai nekem is necces volt. Talán sokan nem is ismerik e jaszt, argót, ill. tolvajnyelvi kifejezést, azaz a jelentését. Cimbora, barát, haver, haveri kör, csókos, stb.

Újabb és újabb, új és újabb helyett. - köszi.

A kétszeri gengszterváltás épp egyel több, mint kéne, nem vettem észre. - köszi.

Rizsfelfújt - igen, kaviár, lazac és szarvasgombás libamáj jobban illett volna oda. Esetleg a felfújt egy hasonlóan festő menüsorból se lógna ki. Így magányos ételként jogos az észrevételed. A drága kaják meg nem autentikusak, de az új undokok mindig szeretik a korábbi elit, illetve a még korábbi arisztokrácia tempóit utánozni, felvenni. Lásd: vadászat. Még Kádár János is szívesen lődözött a KGST-országok uraival közösen.

Hozomra: hitelre, adósságból. Majd (meg(hozom, megadom (a tartozást, a kölcsönt, hitelt).
Feliratok lehetnek egy ivóban:
Hozomra nem mérünk italt a kocsmánkban! Hitel alma. :)

"Lóg a vége a mondatnak." - írod. Igen. Az utólagos bővítés "áldozata" e mondat. Javítom majd.

"A kórházunkat játszották át magánkézre, hogy a végén bezárják a sebészetet, a szülészetet és a belgyógyászaton kívül majdnem mindent." - itt kicsit megvédem a mondat elejét, így:
A kórházunkat játszották át magánkézre! Azért, hogy a végén bezárják a sebészetet, a szülészetet és a belgyógyászaton kívül majdnem mindent.
Így milyen? Amúgy igazad van itt is. De szerintem így még elfogadható. Ahogy ketté szedtem. A mondat első része egy különlegesen fájó pontot érint a vidéki kisebb városok esetében. A saját kórházat. Tehát a kórházunkat játszották át, nem a tsz-t, nem az állami gazdaságot, nem a gimnáziumot és az általános iskolát (bár újabban azokat is, az egyházaknak, és épp olyan fájó pontok ezek is, mint a kórházak, igaz, felzúdulások nincsenek, hogy aktualizáljak itt hsz-ban).

"Ehh, de hát hiába beszélek én! Nézd csak, hogy ömlik lefele a Sóshegyi útról az áradat" - nem teljesen vágom az összefüggést az eddigi monologizálás meg az árvízhez való visszatérés között. Máshogy oldanám meg a váltást (ez a szöveg így több összefüggést feltételez).
- Itt sorközt kellett volna hagyni (vagy új bekezdést tenni).

"(ez a szöveg így több összefüggést feltételez)." - ezt hogy érted, bocs!

" Tudod, mi jut eszembe róluk?" - valóban fölös (mondat).

Az utolsó kiemelést és megjegyzéseket bemásolom tőled, csak szétbontom:
("Nézze meg, hogy küzdenek meg egymással és mennek ölre a magyar vidék parasztjai az alig kisvárosnyi területen, ha motorizálták magukat." - ! kéne a végére, az a főmondat, hogy "nézze meg!"
- ezt nem értem, bocs! Kérek egy kis magyarázatot!

" Ráadásul ez az rohadék eső" - véletlenül benne maradt egy fölös z
"És minimum öt-hat méterrel a átlagos vízszint felett épültek. " - az

Egy fölös z, egy hiányzó, a létszám stimmel. :)

"Akkor már nem volt már gazdája a városnak. " - két már) - erről fentebb már írtam.

Még egyszer köszi. Jó munkát! :)

Üdvözlettel
Robi, azaz DnB

miért kell fölös köröket futni? A nemem lényegtelen.

Általában nem olvasok kommenteket, mert befolyásolna.

Attól, mert direkt pártpolitizálás nincs benne, még politikai tartalmú (az pedig sztem nem tartozik ide, hogy te melyik szemlélettel szimpatizálsz).

A tájjelegűről csak a szokatlanságot mondtam. :)

laposban: ban (és nem ba), ezt emeltem ki, a láposban csak úgy jött, mint kérdés, de sejtettem, hogy lapos akart lenni (szóval csak egy n-et hiányoltam)

Értettem, mire volt a homok-vályogos rész. Csak hangosan filóztam :)

A spant is értettem, csak kizökkentett, szerintem nem feltétlenül a legjobb kifejezés ide.

hozom: értem.

Akár egyben is maradhat így a kórházas mondat, én más értelmezésben olvastam, de így is simán lehet :)

(ez a szöveg így több összefüggést feltételez). - igazából csak az előtte lévő "szövegelésemet" rövidítettem le.

"Nézze meg, hogy küzdenek meg egymással és mennek ölre a magyar vidék parasztjai az alig kisvárosnyi területen, ha motorizálták magukat." - nézze meg azt, hogy.... A főmondat (nyelvtanilag) a nézze meg, a többi mellékmondat. Ilyenkor a főmondat határozza meg a mondatvégi írásjelet, aminek felkiáltójelnek kéne lennie)

TimO

Szia kedves TimO!

Bocs! Nem lényegtelen, nekem. :)

"A Págyi út melletti laposba lemosott vagy négy-öt vályogházat is" - fentről, a dombról, mosta le a laposba a házakat a víz a laposba, elhordta oda őket, az anyagukat, agyagjukat, ott található most vízszintesen (?), vagy közel úgy szétterítve, csak bele ne ragadjon valaki a "pocsba" (Kányádi), ha arra jár...

"A főmondat (nyelvtanilag) a nézze meg, a többi mellékmondat. Ilyenkor a főmondat határozza meg a mondatvégi írásjelet, aminek felkiáltójelnek kéne lennie)" - ebből megint újat tanultam tőled, pedig ezt negyven éve kellett volna a suliban. :)

Most csak ennyi. Ha kimaradt valami, még jövök válaszolni.

Köszi és üdv!
DnB - Robi

De akkor sem lett volna muszáj kiírni...

Oké, most megértettem, ok a mondat.

Elsőre - még mielőtt olvasni kezdtem volna, az merült föl bennem, hogy kicsit "ijesztő", ha az olvasó egy ennyire tagolatlan egybefolyós szöveggel találja szemben magát. Elolvasás után is ezt tartom, lehetett volna kicsit tagolni.

Kissé zavaróak voltak a figyelmetlenségi hibák (ld. lentebb), sokkal zavaróbbak, mint az egyéb bakik. Azt sugallják, kissé "kapkodva" írtad, és az ilyen apróbb dolgokra nem is figyeltél.

Nem tudom. Nem azt mondom, hogy nem kellenek ilyen írások, amik csak úgy, leírják a helyzetet (valamilyen "szemüvegen" át legalábbis), meg hogy nem legondolkodtató, de most csak alapjáraton azon filóztam el, hogy erre a helyre nem igazán való. (azt hiszem, a szabályzatban is benne van, hogy politikai írást ne tegyünk fel, legalábbis rémlik, hogy valahol olvastam ilyesmit.)

Ettől eltekintve is óvatosan kell megítélésem szerint fogalmazni, ha ilyen, "kritikusabb" írást hozol. Ha leállsz "pocskondiázni", az komolytalanná teheti az egészet. Itt azért azt hiszem, határon belül maradtál (bár egy-két helyen nagyon határon-táncolós volt), és érveket próbáltál hozni.

Mint írás: alapjáraton nem vagyok oda az ilyen monológokért, de itt még nem kalandoztál azért el annyira, hogy élvezhetetlen legyen. Látszik, hogy otthon érzed magad ebben a "műfajban".

Részletek:
"Már ez az eső! És megint ez a dugó!" - ez első mondat is igényelné a "megint"-et, és igen, úgy szóismétlős lenne, de valahogy elgondolkoznék a megoldáson. :) Vagy egyszerűen már helyett, jaj, vagy ilyesmi, és máris megoldódott :)

"tájjelegű dugó itt. " - hm, ez a tájjelegű érdekes szóhasználat itt. Csöppet megakasztott, de ez inkább a szokatlanságának köszönhető. Szóval ez csak egy hangos gondolkodás-féle :)

"A Págyi út melletti laposba lemosott vagy négy-öt vályogházat is" - laposban, láposban? Így nme vágom

"Fél óra sem kellett neki, hogy romba döntse és elhordja őket, mint a homokot." - oké, ez megint csak filózgatás lesz: furi a vályogot pont a homokhoz viszonyítani, már talajtani szempontból, pont két "véglet". De ez megint csak hangos filózás :)

"Az emberek ébersége elenyészett, mert nem volt ami, és nem volt aki figyelmeztesse őket, hogy ebből még baj lehet." - az elenyészett szó nem a legjobb választás ide, sőt...
illetve ez az ami-akizés is fölösleges szerintem, elég lenne az ami (de ha így, akkor meg:
"Az emberek ébersége elenyészett, mert nem volt ami, vagy aki figyelmeztesse őket, hogy ebből még baj lehet.")

"A hirtelen nyári vihar annyi esőt zúdított a környező hegyekre, dombokra, hogy a sok hordalék épp a Malom-kanyarban elakadt és torlaszt képezett. " - nincs meg az az összefüggés benne, hogy ez egy mondat legyen, sőt! így, ezzel a "hogy" összekötéssel nem okés. (akadt el és képezett torlaszt szerintem). Átfogalmaznám.

"Az új urak, a polgármester meg a csókosai, a spanjai és a képviselő testület " - ez a "spanjai" szerintem már sok ide, és nem is indokolt

"vagyis a gengszterváltás óta egymást követték az új és újabb kóklerek" - újabb és újabb

"Okostelefon pittyeg a zsebükben, eszik az adónkból a rizsfelfújtat, isszák a francia konyakot, lovagolni meg vadászni járnak, meg vitorláson nyaralni az Adriára, s mindeközben pénzügyi műrepülést mutatnak be csavarokkal, bukófordulókkal, mélyrepüléssel és dugóhúzókkal. " - heh, de cselesen raktál ide több szót is! :) Csak a rizsfelfújt szúrt szemet: az nem annyira "elérhetetlen" kaja, valami drágább, kevésbé "népiesebb" (bár mondjuk annyira nem népies :)) étel jobb lett volna.

"Hozomra épült itt minden." - mmint hozamra? (vagy ha nem, kérhetnék magyarázatot?)

"De amazok is ahelyett, hogy például az idősek és a kisgyerekesek, meg a munkanélküliek szociális ellátását oldották volna meg, és beruházásokat csábítottak volna a városba." - ahelyett mit csináltak? Lóg a vége a mondatnak.

"A kórházunkat játszották át magánkézre," - átjátszották

"Ehh, de hát hiába beszélek én! Nézd csak, hogy ömlik lefele a Sóshegyi útról az áradat" - nem teljesen vágom az összefüggést az eddigi monologizálás meg az árvízhez való visszatérés között. Máshogy oldanám meg a váltást (ez a szöveg így több összefüggést feltételez).

"Van, ahol már fél méter mély ott a víz."

" Tudod, mi jut eszembe róluk?" - ez olyan általános kérdésnek hangzik elsőre, ahhoz képest meg nem oké a folytatás. Inkább lehagynám.

"És a gengszterváltás óta már oly sokszor választottuk a rosszabbik utat." - ez a gengszterváltás egyszer okés, másodszorra már kissé erőltetett - szerintem.

("Nézze meg, hogy küzdenek meg egymással és mennek ölre a magyar vidék parasztjai az alig kisvárosnyi területen, ha motorizálták magukat." - ! kéne a végére, az a főmondat, hogy "nézze meg!"
" Ráadásul ez az rohadék eső" - véletlenül benne maradt egy fölös z
"És minimum öt-hat méterrel a átlagos vízszint felett épültek. " - az
"Akkor már nem volt már gazdája a városnak. " - két már)

Remekül oldottad meg:) Bennem a keserűségemet hozod elő ezzel, pedig igencsak tárgyilagos az írásod, de nem száraz:) Nem is igazán tudok mást írni, hiperrealista, a név kötelez:)

Kedves alkotótárs!

Köszönöm. Sajnos így sikerült. :)
Nem az, nedves. Vizes.
Tárgyilagos? Lehet. És próbáltam nem részrehajló lenni, hogy a politikusság süppedős talaján el ne süllyedjek.
A DnB-nek mi köze a hiperrealizmushoz? Talán a matematikai pontossága?

Üdvözlettel
DnB

"Nézze meg, hogy küzdenek meg egymással és mennek ölre a magyar vidék parasztjai az alig kisvárosnyi területen, ha motorizálták magukat."

Ez nagyon találó! Spanyolországban bikaviadalt néznek, nálunk parasztviadalt.
Gratulálok!

Kedves WAZ!

(Én már csak maradnék ennél az általam bevezetett és számomra bevált, megszokott titulusnál, formulánál.)
Egy olyan ponton - képzavarral élve, - találtál fogást, ami mint utóbb kiderült, az írás hitelességének egyik Achilles sarka. Mivel egy kisvárosban (tehát nem Székesfehérváron vagy Debrecenben, azokban is talán csak valami rendkívüli esemény hatására, gondolom...) általában nincsenek dugók. De mint humorforrás, elképzelhető. Így a gratulációt örömmel veszem és köszönöm szépen. :)

Üdvözlettel
DnB - Robi

Robi!
Na ez már nem játék! Túlnőttél az oldal kapacitásán lelógsz róla. Lendületben vagy Abba ne hagyd.
A Genszterváltás végkifejlete mindet visz a víz! Te meg taroltál.Engedelmeddel elküldöm Gerdának.Még az elején néztem , hogy Molnár Péter mi a fenét igenez.Megint igaza volt!
Írd tovább ezt ne hagyd abba,Találtál valamit amit érdemes kiásni.
Gratulálok Artur

Kedves Artur!

Rendkívüli örömmel tölt el minden dicsérő szó, így a tieid is, köszönöm szépen. De meggyőződésem, hogyha te így is gondolod, mégis vaskos túlzás az, amit írsz. Ugyan már! Oldal keretei, meg lendület. Egyik sem igaz. Lustaságom (?) és az ihlethiány, meg a motiválatlanság okán szinte nem is írok semmit, csak kommentálok. :)
Ha nem lett volna ez a feladat, ez se lenne. A gengszterváltás meg már jó régi közéleti fordulat. Tán Rab László tudja, hogy kitől származik. Ő írja a Népszabadságban a "közéleti zsebszótár" cikkelyeit.
Lásd pl az oldal alsó felén A RENDSZERVÁLTÁS SZÓTÁRÁT, amiből a makkos cipőt emelem ide át.: http://www.nol.hu/megmondok/rab_...

http://nol.hu/megmondok/rab_lasz...

http://www.nol.hu/lap/hetvege/20...

http://nol.hu/lap/hetvege/201009...

Azóta kicsit átírtam a művem. Ami tényleg egy közéleti közhelygyűjtemény a rendszerváltás óta eltelt mintegy két évtizedből. Engedem. Gerdának. :)
Mit írjak tovább? És hogy? Konkrétumok nélkül. Nem vagyok tényfeltáró újságíró. Csak újságolvasó. Mit találtam szerinted? Mert szerintem semmit, amit más ne látna, ha szeme van.
A gratulációt köszönöm.

Üdvözlettel
DnB - Robi

Hát nem semmi! Úgy érzem, itt vérbeli novellaíróval van dolgunk! Csak gratulálni tudok, nagyon pörgős, gördülékeny az egész. Jó magasra teszi a mércét, annyi szent!! :)
Üdv: Jenny

Bocsánatot kérek a többiektől, hogy a hölgyet előreveszem.

Kedves Musicus Imperium!

A kivételezés ezért, a jelentkezésed miatt történt: http://gorbekor.hu/jelentkez%C3%...
Hogy később ne kelljen keresnem. A könyvjelzőt nem ismerem. :)
Nos, én meg úgy érzem, hogy vaskos túlzás, amit írtál. Abszolút kezdő vagyok szerintem. Mármint hogy kevés írásom van. Igaz, pár éve írok, írogatok verset és prózát is, de nem sokat. Főleg az utóbbi egy-két évben. Lám, ez is ösztönzésre született. :)
Magamtól nem írnék tán én sem. (Nálad olvastam hasonlót a bemutatkozásodban.) Ihlet, téma hiányában.
És azt is láttam, hogy te is írtál a játékra valamit, csak még nem kattintottam rá. Van néhány (igen kevés) műved itt, de hamarabb lettél publikáló alkotó itt, mint én. Tehát meglehetős inaktív vagy, voltál sokáig.
Most leszállok rólad. :)
Köszönöm a dicséretet, jól esik. Öröm, ha tetszést aratok valamivel. Büszke is vagyok rá. :)
De én nem gondolom akkora durranásnak. Sokkal jobbakat olvasok ugyanis. Igazából kis történeteket - ennél kicsit azért hosszabb (8-10 oldalnyi) novellákat - szeretnék, csattanóval, de hát szegényes a fantáziám.

Szóval ez most lehet, hogy kiszaladt. Ha egy csokornyi, kb. tucatnyi hasonló (de mondom: hosszabb, több szereplős és cselekményesebb) lenne, akkor jobban érezném magam.

Üdvözlettel
DnB

Én csak azt mondom (írom), amit érzek az írásaiddal kapcsolatban, és az nekem nagyon meggyőző. Valóban, nagyon sokáig voltam inaktív, sajnos nálam hullámokban megy az ilyesmi. Van, hogy fellelkesülök, és akkor hónapokig írok, alkotok, böngészek, véleményezek. Aztán egyszer csak letörök, na nem azért, mert negatív kritikát kapok. Inkább azért, mert túl sok jó alkotást olvasok, és egyszer csak elveszítem minden önbizalmamat és már nincs kedvem írni, mert azt gondolom: Minek? Már úgyis annyi jó író van, esélyem sincs. De aztán mindig rájövök, hogy nem elsősorban mások, hanem magam miatt jó írni. Mert amikor elkap a lendület, annál nincs is jobb érzés. Nagy örömmel venném, ha véleményeznéd a játékra készült novellámat. Nagyon köszönöm, hogy eddig is figyelmet szenteltél nekem. :)
Üdvözlettel: Jenny

Kedves Jenny!

Köszönöm a választ. A lámpást már láttam, de most már sort kerítek a folytatására, a játékra készült novelládra is.

Üdvözlettel
DnB - Robi

Robi! Le a kalappal!!!

Ez nagyon komoly írás lett. Bárhol megállná a helyét. Örülök, hogy ilyen jó a játék indítása. Arről nem is beszélve, hogy rekord idő alatt. Csak gratulálni tudok!

Egy valamit láttam. Rögtön megkeresem és bemásolom ide. Csak ennyit kéne javítani. Gondolom az írás heve miatt került kétszer a mondatba.

"Akkor már nem volt már gazdája a városnak." Ez az a mondat. Amúgy hibátlan. Én dobok rá egy szívet.

Kedves prince!

Látom, hogy igazán tetszett. Ilyet nem ír csak úgy az ember. Komoly elismerés, de én azért, - ha megengeded, - csöppnyi szkepszissel fogadom. Nem miattad, hanem magam miatt.

Tudom, hogy őszintén írtad, amit írtál.
Költő szól belőlem, hogy mégis irritál. :)

Nos, bizonyos vagyok benne, hogy ez a kis írás bárkinek bármennyire is tessen, minimum ezer sebből vérzik. Nem azért írom, mert ezek közül párat TimO később meg is írt nekem. A "bárhol megállná a helyét"-re Jenny írását hozom fel példának (A lámpa), ami alatt szintén ezt írtad. Ott én felsoroltam néhány irodalmi, vagy irodalommal is foglalkozó közlönyt, heti- és havilapot, periodikát. Kíváncsi lennék, hogy az ő szerkesztőik is hasonló lelkesedéssel fogadnák-e a munkámat. Ezt a pudingpróbát nem fogom kipróbálni. Azért, mert nem tartom (még?) magamat olyan kvalitásosnak és termelékenynek sem, hogy ilyen komoly helyeken megmérettessem magam.
A rekord idő egyébként irreleváns. Maximum annyiban számít, hogy az írásmű nem lett kellően kiérlelve, letisztázva, kigyomlálva. Lásd pl. TimO leltárát a hibákról!
Felmerül bennem, hogy szerénységem - indokolatlan - álszerénység-e, vagy sem? Azt gondolom, hogy tisztában vagyok - szerény - képességeimmel is. Amiket nem fejlesztek tudatosan. Még autodidakta módon sem. Hacsak nem számít kupálásnak az, hogy elég sokat olvasok. No, nem regényeket, - néha azokat is, - de a betű az életem (nagy) része. A zene mellett. Azt is tudom, hogy van (már) mire szerénynek lennem. Épp ezért van az, hogy pl. olyan eseteket látva, hogy valaki számomra indokolatlanul lelkesedik valamiért (írásért természetesen, versért, prózáért), akkor ha van rá lehetőségem, őszintén kifejtem az esetleges (ellen)véleményem. Ami nem jelenti azt, hogy nem ismerem el az adott alkotás értékeit is. Nem magyarázom, értesz, úgy gondolom.
Tehát van mire szerénynek lennem, de nem vagyok elszállva magamtól. Két dologra lehetek büszke:
1. A buszvezetők közt - talán - kevés van, aki jobban versel, ír nálam.
2. Akik meg írnak (hivatásszerűen, vagy kedvtelésből), azok közt - valószínűleg - kevesen vezetnek nálam jobban autóbuszt.
Ergo, nincs nagy okom arra, hogy mell düllesztve járjak. :)
Ezt akkor tehetném, ha az egyikben vagy a másikban kiemelkedő lennék, de sajnos ez nincs így. És valószínű, hogy ebben nem lesz már változás a következő pár évtizedben sem, amit még remélek magamnak. De mint mondják, isten útjai kifürkészhetetlenek. Kár, hogy ateista vagyok. :)
Tudom, hogy azok, akiket olvasok, mennyivel járnak előttem. Gyönge epigonjuk nem szeretnék lenni, de önkéntelenül utánzom, másolom őket (néha).
A hibát (a többivel együtt) javítani fogom amint rászánom magam. Ez nem csak idő függvénye. Mert hajlamos vagyok ilyenkor nagy átalakításokba fogni, ami tényleg sok időt el tud venni az életemből.
Gratulációdat és szívedet köszönöm szépen.Nagyon jól esett olvasni a hozzászólásodat. Komolyan. Akkor is, ha vitattam a dicséreted (mértékének) jogosságát.

Üdvözlettel, barátsággal:
DnB - Robi

Ui.: Bocsánat, hogy csak most válaszoltam! És hogy ilyen hosszan és csapongóan. :)

igen! Igen! IGEN!!!
Nagyon jó írásnak tartom.
Jó volt egymásután kétszer elolvasni! Meg ilyen kifejezéseket lelni benne:
"...hogy küzdenek meg egymással és mennek ölre"
"...a dombról hömpölyög lefelé"
"...épp hogy csörgedezik"
"...elette sok helyütt az idő"

"Ami ebben az országban '89 óta történt, jó példa arra, hogyan lehet hosszú, keserves vergődéssel eljutni sehova!"

Kedves molnár péter!

Tőled ilyen véleményt olvasni dupla öröm. A tartalma miatt részint, és azért is, mert te mondod, akit az oldalon olvasott műveid alapján igen jó prózaírónak tartalak. Konkrétan a legjobbnak itt. A regényírókat nem számolva, mert őket idő híján nem tudom olvasni. A végén kit idéztél? Magadat? Ha igen, érdekelne a mondat szövegkörnyezete. Ha mást, akkor is. :)
Köszönöm a méltatást. A kiemelésekre: szeretek változatosan fogalmazni. Van néhány példaképem, akiket önkéntelenül is "másolok", utánzok néha. Ők is igényesek és gazdag, néha szokatlan, vagy már ritkán használt szavakat és kifejezéseket is használnak. Ezek egyike Bächer Iván. De pl. nagyon szeretnék úgy írni, mint pl. Keresztury Tibor vagy Dragomán György. Amiket tőlem idéztél, azok a szavak persze nem túl ritkán használtak. Nem tudom, hogy miért épp ezeket ragadtad ki. Talán csak sejtem. De magyarázatot elfogadok a választásod indoklására. :)

Üdvözlettel
DnB

Azt mondod, nem túl ritkán használtak... Hát, bár úgy lenne. A nyelv folyamatosan változik, nekem úgy tűnik, jelenleg nem jó irányba. Az elsivárosodott aszfaltidiómát látom viszont sok kortárs írónál. Én meg azt gondolom, nem szégyen visszanyúlni, akár a nagy kifejező erővel bíró tájnyelvhez sem.
Az idézett mondat - ha csak nem tévedek nagyot -, Debreczeny Györgytől származik, egy írásában próbálta összegezni az eltelt 20 évet.

Köszönöm szépen, kedves Péter az újabb válaszodat. Én vitatnám, hogy jó, vagy rossz-e a nyelv változásának az iránya, mert nem lehet meghatározni egyetlen határozott cél felé mutató ilyen vektort sem. Sok hatás éri a nyelvünket, ez kétségtelen. A sok lehetőségből úgy lehetne és kéne merítenie annak, aki a nyelvvel foglalkozik, azzal dolgozik, hogy abban, amit létrehoz, minél színesebben reprezentálja az új irányzatokat. És megismertesse olvasóival mind az újdonságokat, mind a megőrizni érdemes szavakat és kifejezéseket. Utóbbit lehet, hogy csak úgy és olyan mértékben, mint ahogy pl. a régi és ma már nem nagyon használatos használati tárgyakkal ismerkedik meg néha az ember mondjuk egy néprajzi gyűjteményben, múzeumban vagy tájházban. De ezek mellett létezik pl. a tudomány és technika házai is egyre több helyen a világban. És múzeumai, kiállító helyei vannak a régen készült és a kortárs festményeknek, szobroknak, video-art, vagy multimédiás és egyéb képzőművészeti alkotásoknak is. Mindennek a sokszínűségnek szerintem létjogosultsága van a nyelvben is, hisz azt mindenki használja, nem úgy, mint a magas kultúra templomait, amiket az imént említettem volt.

Üdvözlettel
DnB - Robi

Köszönöm Robi, hogy felraktad. Ma nem tudnám érdemben értékelni, de holnap jövök és figyelmesen elolvasom.

Kedves prince Zoli, még egy hetet se késtem a válasszal. Meg tudsz bocsátani? :)

Most látom, hogy lent kellett volna válaszoljak. Akkor még egy kis türelmet kérek! Ezt azért már elküldöm.

Üdvözlettel
DnB - Robi

Látod Herceg menyire kell vigyázni !
Csak úgy vagdalkozol a szavakkal aztán itt az eredménye.
Na az a rizsfelfújt az durva volt ezt hozza ki az emberekből.Most viseld a következményeit!
Büszkén:) Neked is gratulálok

Kedves Artur!

A rizsfelfújt - és a többi - molnár péter ötlete volt.