"szitakötő" :)

red képe

(Frissítve Vista tanácsainak köszönhetően)

231 egyedi megtekintés
6 tag jelölte kedvencnek

Új hozzászólás

Ott, ahol a kukoricát permetező
vasmadár lóg az égen,
S a felhők vörös palástja
jelzik az éjszakának:
"Ébredj már te tróger!
Még végül elfelejted sötétkéknek
befesteni azt a mindenható,
szépséges mennyezetet!"
1 szál inggel, még Salinger
sem írhatta volna meg a
„Zabhegyező” bestseller
füves könyvét.

Ott, hol a pajkos kukoricamező
mögött rejtegető sárgaság, délen
bujdosik az árva madár, szárnya alatt
Fokozatosan reszket a kukorica
bokor, ha bokán rúgják az sáskák,
vagy ha vasmadár száll ott reá...ja.
S a kukorica szakálla
is illeg-billeg a szél sáljának
hűvös hatására.

És boldog lesz az ember,
mert örömére őrölik
a málélisztet reggel.
Alizka, puliszka csodaországban
érzi majd magát, ha az ízek
összeforrnak egy zománcos lábosban.
Kell még hozzá egy kis tejföl, túró,
só vagy cukor és máris megvan
a szeptember végi vacsora :D

Milán, elmondhatatlanul örülök a versednek, amit ide hoztál, közel áll a képemhez, és nagyon hangulatos, szóval köszönöm nagyon :) Itt szívlelni nem tudom, de kapsz egy "lájk"-ot reá...ja :)

Halkan megsúgom hogy a képed ihlette :D
psszzzt - de ne mond el senkinek :P

Igen, volt egy ilyen "sejtésem" :):) ezért is örültem neki annyira, bár akkor is örültem volna, ha csak úgy eszedbe jutott volna róla egy korábbi versed :)

Brigi, ez kezd alakulni. :)
Kellemesebb már jóval az egész kép hangulata. Szerintem fejlődtél. Folytatnod kell a tanulás és gyakorlás kövezte utat, mert hosszútávon ebből nagyon szép alkotások is születhetnek.

Én örülök neked. A cicás képedtől eljutottunk egy naplementéig, ahol a szitakötő életet ad a képnek. Ez így azért már tényleg más és mutatja, hogy megfogadod mások tanácsait, tanulsz a kritikából és érdemes veled foglalkozni, mert fejlődőképes vagy. :)

Ez a képed már sokkal jobban tetszik és remélem, hogy a jövőben még sokszor megdicsérhetlek. :)

Nagyon köszönöm, Thyrana, nagyon örülök a hozzászólásodnak, jól esik, hogy így gondolod :):):)
Én is remélem :) Igyekszem minden lehetőséget megragadni a fejlődésre-tanulásra, és nagyon sokat segítenek mind a kritikák, mind az ilyen biztató hozzám-szólások :)

Barátsággal: Brigi

Én látok a képen egy kefekötőt, és egy lókötőt is. Az egyik a fűben lapult meg, a másik pedig elbújt a zászlórúd mögé.
:)
Nekem tetszik a fotó, de magához a fotózáshoz nem értek.

Jó a fantáziád :)
Köszönöm szépen, örülök neki :)

Miért is remek? Mert pillanatok alatt mesél! Kitűnő az elrendezése a fő témának! Találó a cím, de ami ennél fontosabb - az expozíció és képi arányok összhangja, Szinte beleolvad a kukoricásba, már nem gép, hanem egy valódi szitakötő!

Bravó!

Egy fotós tiszteletével, kalapom lengetem,

ami alól üdvözöl: Pekk@

Fentebb írtam Rézinek válaszolva, hogy úgy az igazi, ha kritika és dicséret egyaránt segíti az alkotni és fejlődni vágyó művészpalántát. Fontos a kritika, amely kifejti, hogy mi rossz az adott műben, de arról nem szóltam, hogy milyen sokat ér a dicséret, amelyben benne van az is, hogy miért jó a mű :)
Ez jelzi leginkább, hogy jó az irány - főleg, ha egy fotós lengeti a kalapját :):)
Köszönöm Pekk@, hozzászólásodat nagy becsben tartom :)
Barátsággal: Brigi

Remek kép! Gratulálok Brigi!

Barátsággal: Pekk@

Én inkább azt értékelem, hogy milyen szép színeket (pillanatot ) kaptál el.
Szerencse, vagy nem, az biztos, hogy itt van előttünk ez a kép, és nagyon szép! Ági

Köszönöm szépen, Ági :)

Hú, de jó! Kedves red! Illetve Brigi!:)

Kedv(t)elve nézegetem.
Gratulálok.

Üdvözlettel
DnB - Robi

Rohadjak meg, de leírom, ez kurva jó! :) Ha zsűritag lennék egy fotópályázaton, nálam ez bármilyen mezőnyben nyerő, favorit lenne.
Olvastam a fenti hosszabb hsz-odat. Tényleg szerencse volt. De számomra ettől függetlenül művészi értékkel bír a fotód.

Köszönöm, kedves DnB, a te hozzászólásodnak is nagyon örülök, nagyon-nagyon jó érzés, hogy elnyerte többetek tetszését :)
Azért egy fotópályázatra talán nem nevezném be, nincs olyan szinten ez a fotó, és nem azért, hogy szerénykedjek :)

,,Olvastam a fenti hosszabb hsz-odat. Tényleg szerencse volt."
Ezt kifejtenéd? :)

Barátsággal: Brigi

Kedves Brigi!

red (609) 2014. 08. 14. - 10:56
"Ebben annyi szerencse van, mint más jól sikerült képekben." - írod, ... ezzel egyetértek. Nem tudom bővebben.:)

Üdvözlettel s barátsággal
DnB - Robi

Értem, köszönöm :) Így szerintem mást jelent.

Ez valóban hangulatos kép, és látom egy vasmadár is repdes a háttérben :P
Naplemente, miegyéb, hagytam egy szívet tra la la :D

Köszönöm a szívet és a hozzászólást :)

Ez egy nagyon jól sikerült kép, amihez szerencse is kell, de megvolt. Ugyanakkor nem nevezném alkotásnak, csak egy jó fotónak. Én például alig-alig készítek "alkotásokat" - talán ez az egyik baj velem - én csupán képeket készítek, amik hol jobbak, hol kevésbé jók. Az alkotás minôsítést inkább egy utókornak, vagy vevôkörnek kell eldöntenie

Nem a témához kapcsolódik szervesen,de akkor az én festményeim ( alkotások ) hahaha,mert veszik őket,kvázi akkor a vevőknek tetszik...!
Üdvözlettel,Rézi

Kedves Rézi, valóban az az egyik legfontosabb mérték, ha veszik a képeidet, gratulálok !!! Üdvözlettel: Ágnes

No most amit írtam,azt nem kivagyiságból jegyeztem meg.hanem azért,mert a többség az egy tág fogalom...!Az ítélkezésnél több szempontot vesznek figyelembe,és főleg több egyénnek az egybehangzó véleményéből alakul ki. Visszatérve az esetemre,ha valaki vesz-rendel egy képet tőlem,az elképzelhető,hogy csak neki tetszik,sőt,a gyakorlat ezt mutatja.
Itt az oldalon ha valami nekem nem tetszik,akkor inkább nem is írok semmit,és nem keresek hibákat,mert valószínű,hogy az csak az én véleményem,attól mint a példák mutatják,még másnak más a véleménye.
No csak ennyit akartam..:)
Üdvözlettel,Rézi

Kedves Rézi, köszönöm, hogy kifejtetted a véleményedet.

Szerintem az a baj azzal, hogy nem is írok semmit, ha nem tetszik valami, és nem kezdek el gondolkodni, hogy mi nem tetszik, hogy ellenkező esetben lehet, hogy segítene az alkotónak az építő jellegű kritika. A fejlődés elősegítését a kritika és a dicséret megfelelő arányú keverékében látom :)

Barátsággal: Brigi

Nincs lehetőségem, hogy egyenként mindenre válaszoljak, mert holnap utazom, így itt próbálok némileg teljes választ adni.
Kissé szomorúan veszem tudomásul, hogy hiába próbáltam pártatlanul, mindkét fél sérelmeit figyelembe véve csitítani a feszültségeket, és sértődött, dacos dobálózást kapok tőled cserébe. Úgy áll a helyzet, hogy hirtelen átkerültél a másik térfélre, és most te nem gondoltad át alaposan, hogy valóban segítő szándékkal írod-e a kritikáidat. De legalább már látom, hogy érdekelnek mások művei is, ez jó :)

Örülök a hozzászólásodnak, mert így elmesélhetem, hogy hogyan készült ez a kép.
A párommal sétálgattunk a város határában, már igen fáradtak voltunk, a térdünket is lejártuk, de azért még felmásztunk egy dombra, hogy megnézzük a naplementét, de sajnos nem láttunk semmit. Akkor körözött felettünk ez a gép, próbáltam lefényképezni, de túl messze volt. A párom mondta, hogy menjünk közelebb, mert tudja, hogy milyen fontos nekem a fotózás (tanulása), és addig-addig kergettük a "szitakötőt", amíg arra a helyre nem értünk, ahol majdnem fölöttünk fordult meg. Minden körnél megvártam a megfelelő pillanatot, de olyan közelről már nagyon érezhető volt a sebessége, és mire exponáltam, a gép rendszerint máshol volt. Így a következő körökben igyekeztem kicsit hamarabb megnyomni a gombot, hogy pont akkor szülessen meg a kép, amikor a gép a megfelelő helyen van.
Itthon gondosan kiválogattam a legjobban sikerült képeket, és azok közül is ezt az egyet (lett olyan is, amin közelebbről, tisztábban látszik, mégis ezt ítéltük a legjobbnak), majd némi utómunka után (megvágtam és próbáltam előcsalogatni a színeit) feltettem ide, végül Vista levélben írt tanácsait mérlegelve és részben megfogadva még egy kicsit szerkesztettem rajta.

Ebben annyi szerencse van, mint más jól sikerült képekben. Ez is egy mantra, amivel a sértődött és dacos ember takarózhat, hogy másokra kenje saját fejlődésre való hajlamának hiányát.
Ne haragudj, próbáltam szépen, kedvesen, a lehető legtapintatosabban beszélni veled, de csak az ellenkezőjét értem el a szándékomnak, mert nem vagy hajlandó belegondolni, hogy a saját igazadon kívül esetleg van másnak is. Ha nem kérsz a kritikából, akkor kerekedj rajta felül, de kérlek, ne gyerekeskedj.
Többet sajnos nem tudok foglalkozni ezzel az üggyel, mert ma készülődnöm kell, holnap indulok, és a gyerektáborban nem lesz lehetőségem jönni az oldalra.

Remélem, megoldjátok a problémát felnőttek módjára, amiben senkinek nem kell elhagynia az oldalt, mert majdnem mindig van más út. Minden jót!
Barátsággal: Brigi

Nem akartalak megbántani - látod, milyen nehéz helyesen fogalmazni, - hiszen azt irtam, hogy nagyon jó kép, meg azt, hogy szerencse IS kellett hozzá - látod, kifejezetten dícsérni akartalak, hogy jól sikerült - meglehet nem vagyok elég ügyes kritikus. Én 7 pontból 6-ot adnék rá, ami szerintem nagyon jó.
Szintén barátsággal: Ágnes
UI: Van itt néhány olyan tag, akit nem is kritizálnék, mert valóban csak vaskos elutasítást irhatnék, azt meg nem akarok

UI.: Az utómunkának nem tulajdonítok OLYAN nagy jelentôséget, mert van ugyan jelentôsége, de nem döntô. A döntô az elkattintott kép.

Elnézést, hogy csak most válaszolok. Én sem akartam felkapni a vizet, de nem önmagában ez a hhsz-ed boszantott fel, hanem a többivel együtt váltotta ki ezt a reakciót, például a sztálinozásst egy kicsit erősnek éreztem, de belátom, hogy meg lehet ezt beszélni nyugodtan is, de már azt hiszem, ez amúgy is lefutott téma.
Köszönöm egyébként a dicséretet, nem mondtam, hogy semmi szerencse nem kellett hozzá, csak hogy nem több :)
üdv: Brigi
bocsánat a gépelési hibákért, kicsit körülményes, vagyis szinte lehetetlen ezen a telefonon korrigálni.

Holnap úgy mesélem majd Bécó fiamnak ezt a kétfedelű gépet mintha én láttam volna a határban földek fölött.
Kösz a mesét. (oda lesz érte)

Ennek nagyon örülök, igazán szívmelengető volt olvasni a hozzászólásodat! :)

Ötletes téma, jól elkapott pillanata.Tetszik!

Köszönöm! :)