Szeretnél tag lenni? A regisztráció csak néhány percet vesz igénybe. Tedd meg az első lépést ahhoz, hogy a Görbe Kör alkotócsapatának tagjává válhass!

Felfedezett írások

Bezárva 60 évnyi
múltnak börtönében
Mit is mondtál?
Hol volt az Éden?

Merre volt zöld a...

Reggeli szélben ott
fenn a dombon állt
a tömeg, s nem szólt
csak vezekelt némán...

Vérben...

Ha nagyobb lesz reggelre a gyász térfogata,
Jaj, anya, hadd kérdezzem, hogy fogod a
Zsebkendődet tartani, ha...

Talán az Ő testét fedte,
Olcsó gyolcsból szemfedő.
Reményt táplál, s bizonyítja,
Itt járt az értünk...

A matematikatanár tragédiája

Gary Hun - 2011. 06. 30. - 17:20

Először a buszmegállóban látta meg Őt,
A derékszögű háromszög hajú nőt,
S olyan nagy hatással volt rá a látványa,
Hogy másnap szexi háromszögeket rajzolt a táblára,
- Tanár úr! – kiáltott fel lelkesedve egy diák,
- Ön forradalmasította a trigonometriát!
S valóban: tangens helyett tanga járt az eszében,
Sőt, cotanga! S érezte, hogy feláll a kréta a kezében!
Mert afelől nem hagy a tematika kétséget,
Hogy még sosem látott ilyen matematikai szépséget!
Oh, a lány szája, mint egy kosárgörbe
Spirális aranylánc fut a nyakán körbe,
Szemüvege egy vízszintes 8-as, s oly éktelen vele,
Akár a matematikában a végtelen jele,
Füle, hasonlít a hetyke 7-es számra,
Tán nem véletlen, hogy a 7-es buszra várt ma,
Elöl az a két kúp, rajta koordinátapontok,
Ha csak megérinthetné..., na de mit nem mondok,
Törékeny alakja deltoid, picinyke köldöke
Kilences, akár a hétszázhuszonkilenc köbgyöke,
S lentebb, az a rejtett rombusz, vajh mekkora!
/ öve alatt megmoccant az irányvektora /
Szinte a rabja lett két combja hengerének
Ah, ellenállnának-e az ő forgástengelyének?
Hátul domborodott két szép gömbszelete
Hosszan elidőzött köztük a képzelete,
Trapéz szárú farmer simult rájuk,
Érezhető volt az aurájuk,
S az lenne szép még e mellé,
Ha mindkettőt négyzetre emelné!
És az a láb, az a gyönyörű X!
/ mondom, szerelmes lett, ez most már fix /
Becézgetné így: Ismeret Lenke, Ipsz Ilonka,
Mert volt már szerelmes X-be, Y-ba,
De ennyire nem ajzotta fel egy nő dekoltázsa,
Legfeljebb egy differenciálegyenlet megoldása,
Papírt vett elő, osztott, szorzott és kivonta a nőket, s semmi kétely,
Maradt az egy, kinek hajában ott táncolt a Pythagorasz-tétel,
Este álmában elrohant a parókiára,
(A papot is ő tanította matematikára)
- Atyám! – kiáltott, - mit eddig tanult, felejtse el mindet!
Csak egyet ne! Hogyan kell összeadni! Minket!
Ám mikor felébredt, s ment az iskolába,
Hirtelen földbegyökerezett a lába,
Ott a túloldalon szerelmének tárgya,
Éppen belekarolt a franciatanárba,
Rögtön féltékeny lett, hogy minden hiába,
A lányt előbb tanítják meg a franciára!
Pedig ő akarta beíratni levelezőre,
Hogy végre együtt jussanak közös nevezőre!
Hirtelen meglódult az agya, s a képzete,
A harmadfokú egyenlet megoldó képlete
Semmi ahhoz képest, ahogy a helyzetet analizálta,
Ám e plátói szerelmet túldramatizálta.
Többé már nem látták az iskolába menni,
Pénteken délután vitték eltemetni,
Halálának oka: / Te ne tedd helyébe! /
Szerelmi háromszöget ütött a fejébe!
Jó ember volt ő, kit egy iskola sirat
Vigasztalja őket eme sírfelirat:
„Egy matektanár nyugszik itt, nem angol, nem orosz,
S hogy mi végből? Ez itt már nem oszt, nem szoroz!”

Néhanap...

Vendula - 2011. 10. 18. - 18:27

lennék a titkos szeretőd
hófehér szűzi lepedőn
szelídítsd mohó vágyamat

lüktető lágy ölem befogad

kisszobám gyönyörök rejteke
lelkeden sebeket ejtek-e
ha ajkadra szorítom ajkamat

lüktető lágy ölem befogad

leszel-e ágyamban gyönyöröm
néhanap érzéki örömöm
lennék én védtelen áldozat

lüktető lágy ölem befogad

húzzuk, ahogy tudjuk

Vendula - 2011. 11. 23. - 20:12

Egy gomb
kibont
egy slicc
lehúz
ez már
nem vicc!
.........
Kis csók
aprók
jön vágy
ne bánd
van ágy!
.........
Köröm
bőrön
úgy szánt
.........
Kiold
az öv
nem köt
gatyát
tovább
és lásd
a Hold
nevet
veled.
.........
Nedves
ölem
fogadd
tőlem
neked
adom
látod
hagyom
pedig
vagyon
.........
Kincsed
mélyen
belém
tevéd
.........
Sóhaj
ó jaj
remeg
az éj
nyúlik
a kéj
tovább
tovább
odább
van még
a vég
.........
De jaj
nem baj
ha én
megyek
elébb? :p
Nekem
ennyi
elég!!! ;)

Anna

Artur - 2011. 11. 02. - 00:42

Eltűnő homályos foltok
zöld obeliszkek
fehér kőporos alján
szétfolyó árnyak az éjben
játszik a szél hársfák
mézízű ajkán

hol van az ígéret
hol van az élet
nyújtsd ki a kezed
annyira félek
hirtelen oly nagyon
sötét lett
mint egy régi fénykép
besötétlett
obeliszk szépség
szivárvány
neved alatt
fekete márvány
ami csók volt
gyönyörű álom
kiszáradt szó
szétrepedt számon